Zalai filológus kutatja Mátyás király Corvinái gyűjteményét

Dr. Zsupán Edina klasszika-filológus, latin-ógörög szakosként végzett kutató-filológus a napokban a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendégeként „Az ország díszére” - Mátyás király Corvinái címmel tartott előadást Mátyás király Corvina könyvtáráról, a létrejöttében szerepet játszó budai műhelyről.

Arany Horváth Zsuzsa

Graduale. Liturgikus kódex a budai királyi várkápolna számára. Egyik miniatúrájának a részlete Mátyás király Corvinái egyik darabjából

Fotó: (c) fotó: Török Máté

A kutató Csesztregen született, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, sokat köszönhet ottani tanárainak. Ma a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Fragmenta et Codices Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, 2005 óta foglalkozik a Corvina könyvtár és más magyar vonatkozású humanista kéziratok feldolgozásával.

Feladat: Mátyás Király Corvinái feldolgozása

- Munkahelyi feladatként kaptam a Corvinák referatúráját. Az OSZK-ban 37 corvinát őrzünk, de feladatom lett a külföldön fellelhetők kutatása is, így többek között a Münchenben, Drezdában, Bécsben, Göttingenben, Párizsban, Angliában, Amerikában, Olaszországban, és Isztambulban őrzött corvinák is a látókörömbe kerültek, bár nem láttam a saját szememmel az összeset. A Münchenben, valamint a Wolfenbüttelben őrzötteket feldolgoztuk, és osztrák kollégákkal most dolgozunk a náluk lévőkön - mondta lapunk kérdéseire válaszolva dr. Zsupán Edina. - A modern kori corvinakutatás 150 évre tekint vissza, amelynek több fázisa volt. Az első időszak feladata az állományrekonstrukció volt, ez a folyamat Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára összegzéseivel zárult. Ehhez kapcsolódott a Széchényi Könyvtár 1990-ben rendezett corvina-kiállítása is, ekkor 125 corvinát sikerült összegyűjteni a nagyvilágból. A kutatás és a kiállítások történetét a következő, 2018-as tárlat kurátoraként az akkori katalógusban olvasható tanulmányában is összefoglalta beszélgetőtársam.

- Az OSZK alapításának kétszázadik évfordulóján, 2002-ben az akkori főigazgató, a szintén zalai Monok István a corvinákat helyezte középpontba, ekkor létrejött a corvina.hu honlap, melynek célja a fennmaradt corvinák virtuális egyesítése. A honlap 2018-ban megújult, most pedig, Rózsa Dávid főigazgató kezdeményezésére intenzíven zajlik a külföldön őrzött corvin-kódexek digitális változatainak beszerzése. A honlapon a teljesség elérésekor körülbelül 220 corvina lesz látható.

A Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete
Fotó: (c) fotó: Török Máté

Mátyás király Corvinái egy része Mohács után pusztult el

A corvinák a mohácsi csatát (1526) és Buda elfoglalását (1541) követően pusztulnak el, szóródnak szét, egyfelől Törökországba jut egy részük, másfelől katonák vagy nyugati humanisták révén Európa gyűjteményeibe. A török állam két alkalommal juttatott vissza corvinákat Magyarországnak, 1869-ben 4 darabot, 1877-ben körülbelül 30 Magyarországról származó kódexet, köztük 13 corvinát. Idehaza egy-kettő lapult magángyűjteményekben. Főként azok maradtak fenn, amelyek a végső pusztulás előtt nyugatra kerültek.

Sosem merült feledésbe Mátyás könyvtára. A modern kutatás a XIX. században indult, Rómer Flóris, Csontosi János és Ipolyi Arnold nevét kell említeni, utóbbi tagja volt az 1862-es magyar delegációnak Isztambulban.

Tudni kell, apja halála után Corvin János távozva Budáról, magával vitte a corvinákat. A Tolna megyei csontmezei vereséget követően az országtanács rendelkezett, hogy a könyvtárból semmit nem szabad elidegeníteni, mert az "az ország díszére" készült, tehát közel áll a jogbiztosító tárgyak csoportjához, a koronával majdnem egyenértékű nemzeti érték.

A corvinák együttese nem csupán muzeális jelensége az európai művelődéstörténetnek, hanem a magyar történeti tudat releváns, élő entitása, tudjuk meg Zsupán Edinától. Az uralkodói reprezentáció egyik legfontosabb elemeként Mátyás uralkodása utolsó éveiben hozta létre a könyvtárat, amely a korabeli itáliai felfogás szerint a bölcsesség uralkodói erényét szimbolizálta, s a királyt abban segítette, hogy minél inkább tudjon munkálkodni alattvalói üdvén. Mátyás ráadásul utódja legitimációját is szerette volna ezzel biztosítani. Fontos leszögezni, hogy a legkevésbé sem itáliai import, jelentős hazai fejlődés előzi meg, mögötte van a Vitéz János nevével fémjelezhető, azaz a tudós főpapok magyar műveltségelőzménye, az ő érzékenységük az itáliai reneszánsz és humanizmus vívmányai iránt. Ehhez csatlakozott az Itáliából érkező Beatrix udvartartása, a díszkönyvtár kötetei kezdetben a királynéhoz köthetők, az ő címere látható az első kódexekben.

Philostratos Heroica, Bonfini fordítása. Kettős címlap
Fotó: (c) fotó: Török Máté

Mátyás király Corvinái enciklopédiának tekinthetők?

- Enciklopédia szerű tudástárnak kell elképzelnünk a könyvtárat?

- Nem ez a legfőbb jellemzője. Sok forrásból áll össze, eszmei kerete a firenzei humanista kánon. Ókori görög és római szerzők (többek közt Cicero, Vergilius, Tacitus), valamint egyházatyák műveit tartalmazza, de itáliai kortársakét is. A megelőző magyar főpapi generáció, köztük Janus Pannonius kódexeit is beintegrálták, ezekre ráfestették Mátyás címerét és átkötötték őket. Találunk liturgikus témájú köteteket, mise- és zsoltáros könyveket. Ha a teljes fennmaradt könyvtárat áttekintjük, akkor jól érzékelhető, hogy a királyi udvar különösen érdeklődött a magyar történelem és az építészet iránt.

- Fizikai állapotuk kielégítő?

- Vigyáztak rájuk, nyugaton a legtöbb jó állapotban maradt meg, a restaurálásuk természetesen szükség szerint megtörtént. A képzőművészeti értékük pedig külön témakört jelent, a miniátorok munkája, az írásmód stílusa, a pergamen állapota is ad munkát a kutatóknak.

-Mikor, hogyan tekintheti meg a nagyközönség?

- Kizárólag időszaki kiállításokon, a sérülékenység miatt nagyon vigyázunk rájuk, maximum 3 hónapig tehetők ki fényhatásoknak, és utána 5 évig nem.

-Hasonlíthatjuk más európai uralkodó könyvtárához?

-Főleg itáliai előképekhez, azok közül különösen egyhez. A XV. században Urbino városában élt Frederico da Montefeltro hadvezér, az ő könyvtárához hasonlítható, valamint Beatrix királyné származása okán a nápolyi Aragóniai királyi könyvtárhoz, amely a kor egyik leghíresebb gyűjteménye volt.

Mátyás király Corvinái jelenlegi feldolgozottsága

-A feldolgozás jelen állásával elégedett?

-Többen dolgozunk ezen a területen, nemcsak én, részletesen fel kell dolgozni mind a 220 darabot, hogy több szempontból tudjunk következtetéseket levonni a könyvtár egészét tekintve . Külön terület a görög corvinák feldolgozása,ahogy az is, hogy egy-egy darab honnan kerül a corvinák közé, hiszen jópárnak volt előző tulajdonosa. Az én területem a szisztematikus és részletes kódexfeldolgozás mellett elsősorban Vitéz János könyvtára és a corvinák kapcsolata, valamint a budai udvarban készült kódexek világa. Sokszor úgy képzeljük, Mátyással vége lett ennek a vállalkozásnak, pedig kihatott II. Ulászló korának művelődésére, tehát a közvetlen utóélet is érdekes, miként a kora újkori is

A 2018-as kiállítás 3D változata megtekinthető a corvina.hu oldalon, addig is, amíg újra kiállítják, ezen a honlapon járva gyönyörködhetünk bennük.

Végül álljon itt egy beszédesen jelképértékű tény: a Széchényi Ferenc alapította nemzeti könyvtár 1985-ben költözött a budai várba, oda, ahol valaha Hunyadi Mátyás könyvtára is itt állt, a corvinák így egykori otthonukba térhettek vissza.