Árpád-kori építészeti emlékek

Az előadás a Nemzeti Művelődési Intézet által koordinált Petőfi Kulturális Program részeként valósult meg. Dr. Kostyál László a témát tágabb összefüggéseiben kezelte, így mielőtt a Zala völgyének ezen részén, valamint a kapcsolódó területeken fennmaradt konkrét építészeti emlékekről beszélt volna, európai típuspéldák révén magát a művészeti stílust mutatta be.

– A Zala folyó tágabb környezetében, a mai Zalalövő városától mindkét irányban jó pár olyan épületet találhatunk, amelyek az Árpád-korból maradtak fenn – folytatta az előadó. – Magában a városban is akad ilyen a zalamindszenti templom révén, de Zalaegerszeg, azaz kelet felé haladva számos további példát említhetünk. A salomvári, a zalaszentgyörgyi, a bagodi, az andráshidai és a zalaszentmihályfai templomot, valamint Teskánd mellett a Szent Ilona-kápolnát. Szólni kell továbbá Zalabesenyőről is, amelynek temploma szintén az Árpád-korban épült, illetve Csatárról is, ahol jelentős apátság volt, itt őrizték a Csatári Biblia néven ismert legjelentősebb románkori kódexet. Erről a kolostorról nem sokat tudunk, azt viszont igen, hogy annak idején hol állt. Ez alapján biztosan kijelenthető, hogy a jelenleg is meglévő csatári templom, ami szintén Árpád-kori, nem azonos az egykori csatári kolostorral.  

Dr. Kostyál László a Zalalövőtől nyugatra található Árpád-kori építészeti emlékek közül többek közt a Vas vármegyei, például a veleméri és őriszentpéteri Árpád-kori templomokat is bemutatta. Mint mondta, ahogy ma, úgy a tárgyalt történelmi időszakban is a megyehatár közelében helyezkedett el Zalalövő.