Hatósági segítséggel szeretnék visszaszorítani az illegális agancsgyűjtést a Zalaerdő Zrt. szakemberei.

A gímszarvasok ebben az időszakban hullajtják el előző évi agancsukat. Az élő vad a magyar állam tulajdonában van, elejtését követően az adott terület illetékes vadászatra jogosultjának tulajdonába kerül – ahogy az agancs is, attól a pillanattól kezdve, ahogy a vad elhullajtja. Aki hazaviszi, lopást követ el, így szankciókra számíthat, írta közleményében a Zalaerdő.

Az elhullajtott agancsok fontos információkat is hordoznak. A szakemberek például állományfelmérésre használják, következtetni tudnak belőlük a bikák korára, agancsminőségére, egészségi állapotára, továbbá a rudlik mozgására.

A kirándulóknál még nagyobb veszélyt jelentenek azok, akik nemcsak összegyűjtik a már elhullott agancsokat, hanem a vadat is űzik. A szervezett hajsza egyrészt állatkínzásnak minősül, másrészt az autósokat is veszélyezteti. Növeli a szarvasok általános stressz-szintjét, ezzel üldözve őket az utakra, ahol az emberre nézve életveszélyessé válnak. Különösen ilyenkor, tél végén viseli meg őket a hajszoltság, amikor tartalékaik nagy részét felélik, kevesebbet mozognának, és keresnék a nyugalmat. A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad folyamatosan menekül, a fokozott stressz megnövekedett energiaszükséglethez, táplálékigényhez vezet, ezért az erdőkben és a mezőgazdasági területeken nagyobb vadkár keletkezik: intenzívebben rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják le a fiatal fák kérgét, és tapossák, rágják az őszi vetésű mezőgazdasági kultúrákat.

Mindezek miatt a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészeti társaságok szakemberei, hivatásos vadászok, illetve az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.