Új tér születik Zalaegerszegen - Kossuth tér

Civil kezdeményezés indult el a városban egy Kossuth-szobor felállítására, amelynek helyeként az önkormányzat végül a Pontház előtti teret jelölte ki. Magyar Hajnalka a Zalai Hírlap 1998. augusztus elsejei számában a szobor alkotójával, Béres János szobrászművésszel készített riportot, ebből idézünk: „A mű pillanatnyilag az állami öntődében várja, hogy elnyerje bronzvalóságát, az evvel járó költségeket a város megelőlegezte a művésznek. Merthogy az a 3 millió, amibe a posztamens és a szobor kerül, még nem gyűlt össze hiánytalanul. – Kovács Attila építész barátommal határoztuk el, hogy tisztán polgári mecenatúrára alapozva hozunk létre egy szobrot, a szervezéshez, menedzseléshez Palotai Ferenctől kaptunk és kapunk sok segítséget – kezd a történetbe Béres János. – Látnivaló, hogy mára az állami mecenatúra minden formája kiüresedik, ez a modell már nem úgy működik, mint korábban. Én ezt tudomásul veszem. Úgy érzem, s amióta belefogtunk ebbe az akcióba azt is tapasztalom, hogy az emberek szívesen áldoznak olyan közcélra, ami maradandó esztétikai és morális értéket képvisel. Egy Kossuth-szobor létrehozása mindkét tartalmat felöleli, s nem csak azért fontos, mert éppen 150 éves évfordulója van a ’48-as forradalomnak. E szobor megvalósulásával Zalaegerszeg városában szimbolikus értelemben is létrejött egy szép történelmi ív, ami Deák Ferenc és Csány László szobra közé, a Széchenyi-dombormű mellé most befogadja Kossuth Lajost is.”

A Kossuth-szobrot és a körülötte újjászületett teret 1998-ban, az augusztus 20-ai ünnep alkalmával avatták fel.