2023.12.13. 17:30
Biztonság a digitális világban
A kibertérben elkövetett bűncselekményekkel okozott kár nagysága hazánkban ez évben meghaladta a 8 milliárd forintot.
Szinte már klasszikusnak mondható az a csalás, amikor bank nevében hívják fel az áldozatot, és veszik rá, hogy adatait kiadja
Fotó: Shutterstock
Ez az adat szerdán hangzott el a Pannon Egyetem (PE) egerszegi központjában rendezett úgynevezett védelmi kerekasztalon.
A programról szervezője, Pöltl Ákos, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrum szakmai vezetője érdeklődésünkre úgy fogalmazott, a családok, a civilek önvédelmi képességét, készségét szeretnék növelni a digitális világban. Szeretnék felhívni a figyelmet a veszélyekre, ezek kivédésére. Az elsők között említhető az a manipulációs mechanizmus, ahogy a közösségi platformokat működtető nagy cégek dolgoznak. Ezek célja a figyelem lekötése minél hosszabb ideig, ezzel ösztönözve fogyasztásra, vásárlásra.
Az eredményt jellemzi, hogy a Meta két évvel ezelőtti 117 milliárd dolláros árbevételének 97,5 százaléka származott a reklámokból.
A tapasztalatok szerint a kamaszok és a fiatal felnőttek a legveszélyeztetettebb réteg, mert bennük nem fejlődött ki a manipulációk elleni védekezőmechanizmus. A túlhasználatból függőség alakulhat ki, ami mentális problémákhoz vezet. Nem véletlen, hogy mind több a depressziós, szorongó, magatartászavaros fiatal. A terület szabályozása egyre égetőbb, hasonlóan ahhoz, ahogyan a dohányzás visszaszorítása érdekében léptek, mondta.
A bevezetőben említett kárnagyságról Tóth László rendőr alezredes, a vármegyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője beszélt, kiemelve, ez csak az ismertté vált összeg, amely a karácsonyi vásárlások miatt még növekedni fog.
Szinte már klasszikusnak mondható az a csalás, amikor bank nevében hívják fel az áldozatot, és veszik rá, hogy adatait kiadja, vagy programot telepítsen a telefonjára, számítógépére, ami után a számlájához hozzáférnek. Ezekben a napokban pedig a csalárd webáruházak, internetes hirdetések szedik az áldozatokat. A legprimitívebb, hogy előre kéri a termék kifizetését, aztán elérhetetlenné válik az eladó. A másik gyakori módszer, hogy csomagszállító cég linkjét küldik el, ami azonban hamis, rákattintva a csalók hozzáférnek az áldozat bankszámlájához. Az is előfordult, hogy különböző szolgáltatóknál rögzített bankkártyák adatait szerezték meg a hackerek. Ezért sokkal óvatosabban kell eljárni, ha adatainkat kérik. A mostani bankkártyahasználaton mindenképpen változtatni kell, szögezte le.
A mesterséges intelligenciát (MI) a bűnözők is kihasználják, erre figyelmeztetett Joós Attila, a Webmark Europe Kft. ügyvezetője, aki a kiberbiztonság aspektusait taglalta. A visszaélés legegyszerűbb módja, hogy a bűnöző az MI-től kér ötletet, tanácsot egy visszaélés elkövetéséhez. A fejlesztők persze ezt igyekeznek korlátozni, hogy már a kérdést elutasítsa, és választ se adjon az MI, illetve korlátozzák azt az adatbázist, amiből dolgozik. A szakértő szólt a hamis internetes oldalakról is. Ezek megszólalásig hasonlítanak ismert, megbízható cégek weboldalához, ám aki itt vásárol, az a csalóknak fizet.