Vidéken erős visszaesés mutatkozik a lakáseladásokban

Forgalom

A lakáspiaci forgalom 2022. évi 14%-os csökkenése jelentős területi különbségekkel zajlott le. Budapesten 9,4%-kal kevesebb adásvétel valósult meg, és hasonló mértékben csökkent a községek forgalma is (9,1%). Ugyanakkor a vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban erőteljesebb visszaesést figyeltek meg (21, illetve 18%). Ennél is jobban csökkent az eladások száma az agglomerációs városokban és községekben (24%), míg az agglomerációkon kívüli településeken az eladott lakások száma 9,6%-kal volt kevesebb 2022-ben, mint egy évvel korábban.

Árak

A 2023 I. negyedévi 3,9%-os áremelkedést a II. negyedévben 2,2%-os árcsökkenés követte a használt lakások piacán. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.

Az eladásra épült mintegy 4400 új lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben. Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben. Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt. A használt lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent. Budapesten egy használt lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten.

A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben.

A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött.

Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban. Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé. A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt.

Külföldiek lakásvásárlása

A külföldiek lakásvásárlásai meghaladták a járvány előtti szintet. 2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer). Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant. A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott. Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak. Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti).