A történelmi Zala vármegye területe korántsem azonos a maival, hiszen Magyarország egyik legnagyobb megyéje volt. Területéhez tartozott a Balaton északi partja egészen Balatonfüredig, így a II. világháború előtti legnépszerűbb fürdők is.
1886 októberében megalkotott ebtartási szabályrendeletével bevezette az ebadót, melynek fő állategészség- és járványügyi célja a kutyák számának csökkenésével a veszettség (ebdüh) terjedésének megfékezése volt.
355 esztendeje vívták a szentgotthárdi csatát2019.08.28. 17:00
Az ütközet előzményeiről tegnapi lapszámunkban olvashattak. A csata úgy kezdődött, hogy az akindzsik és a tatár segédcsapatok kirabolták és felgyújtották a környék falvait. A török főerők eközben nyugatról kerülték meg a sáncokkal körülvett Szentgotthárd
A szentgotthárdi csata évfordulója2019.08.27. 15:00
Az 1664. augusztus 1-jén zajló csatát Zrínyi Miklós téli hadjárata előzte meg, amelynek során a magyar hadvezér feldúlta a török uralta Dél-Dunántúlt és felgyújtotta az eszéki hidat.
Nyúlánk figerész és tölgyi szürkülény2018.01.17. 12:00
A reformáció kezdetének 500 éves jubileuma is alkalmat nyújt arra, hogy megemlékezzünk egy 193 esztendővel ezelőtt történt, a református egyház történetéhez, a református énekügy históriájához kapcsolódó zalai vonatkozású eseményről.
1945. március 16-án a 2. és a 3. Ukrán Front megindította bécsi támadó hadműveletét, melynek első szakaszában a szovjet hadvezetés a Dunántúl elfoglalására összpontosította erejét. A német és magyar csapatok képtelenek voltak feltartóztatni a Vörös Hadser
A történelmi Zala vármegye területén közel másfél évszázada 280 malom működött. Ezek többsége mára teljesen eltűnt, a még meglévők pedig más funkciót kaptak. Róluk készít tanulmányt a pákai Molnár László.