Minden gyerekről  - minden gyerekért

A november 16-án Budapesten zajlott UNICEF Magyarország által pedagógusoknak, szülőknek rendezett „Minden gyerekről minden gyerekért” című  konferenciája igyekezett meggyőzni a több mint ezer résztvevőt, nincsenek egyedül sem ők, sem a gyerekek. Ha figyelmesek vagyunk, belátunk a napjaik mélyébe, és szakembereket is találhatunk, ha nem boldogulunk.

Az UNICEF már 48 éve dolgozik Magyarországon. A világ  legnagyobb gyerekjogi szervezete hazai képviselőjeként a tanácskozással körbejárta a felnőttek számára is nehezen megélhető változásokat, kihívásokat. Miként igazodjon el szülő-gyerek-tanár a kor jelenségei között: a digitális világ, a zaklatás, a háború, a mesterséges intelligencia fenyegetése, a szexualitás megjelenése, évszázados értékek felbomlása,  pénz, siker, hivatás, egymás iránti figyelem, empátia vagy érzéketlenség.

 – Mindig érdekeltek azok a rendezvények, ahol az érzelmi intelligencia fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket mutatják be – mondta lapunk érdeklődésére a konferencián Zalát képviselő Béresné Simon Eszter, a baki általános iskola pedagógusa. –  Nekem a gyerekekkel kell dolgoznom nap mint nap, ezért meg kell találnom a hozzájuk vezető utat,  kapcsolódás nélkül pedig nehéz lenne. Az információ áramlás, a rengeteg változás, a gyerekek sokszínűsége, megváltozott érdeklődése más módszereket kíván az oktatásban, nevelésben. A konferencián neves szakemberek beszélgetéseit, előadásait hallgattam, melyek magyarázatot adtak ezekre a változásokra, ötleteket a további együttműködéshez.

 Eszter számára a legmegdöbbentőbb az első kivetített mondat volt:

– Az is elgondolkodtató volt, amikor a 18 éves gimnazista, UNICEF fiatal nagykövet arról beszélt, kilátástalannak látja a jövőjét, nem találja a helyét a világban, nem érzi, hogy szükség van rá valahol, nem tudja,  merre induljon. Fáradtnak érzi magát, bizonytalan a jövőben. Szerinte a tanárok megijednek a mentális szakvéleményektől, diagnózisoktól, pedig a mostani generáció sokkal tudatosabb a mentális problémákkal kapcsolatban, nyíltan tudnak beszélni róla. Azt mondta, sokat segítene, ha beszélgetnének vele, meghallgatnák – „a rossz beszélgetés is jobb a semminél”. 

A baki tanárnőt nagyon érdekelte a kortárs zaklatással, angol szóval bullyingnak nevezett, erősödő jelenséggel kapcsolatos kerekasztal beszélgetések sora.

– Én magam is vezetek képzést a témában, sok új dolgot hallottam, amit be tudok építeni a mindennapi munkámba és a képzésbe is. Elképesztő, hogy mennyire ki van téve egy fiatal az internet veszélyeinek. Nagyon fontos, hogy már kicsi korban elkezdjük felkészíteni őket az etikus használatra, és a szülőket, hogy nagyon legyenek résen, amikor a gyerekük felkerül egy közösségi oldalra.

Érdekesnek, ijesztőnek találta, hogy a génjeinken ülő fehérjénken meglátszik a gyerekkor – a negatív gyerekkori élmények mennyire kihatnak a felnőtt korra. A génekben visszük és örökítjük tovább a stresszt, a traumákat, és a következő generáció is szenvedni fog ettől.

Erről dr. Makara Mihály hepatológus, belgyógyász beszélt, aki a WHO ACE (gyerekkori negatív élmények) 17 ezer emberen végzett vizsgálatára alapozva mondta el, hogy a fizikai, érzelmi, szexuális témakörben 10 kérdésre adott válaszok statisztikája alapján állítható, sorsunkat tanult tapasztalatok képesek alakítani. Saját pácienseit is tesztelte, a negatív gyerekkori élményeket soroló kérdések közül hányra adtak igenlő választ. Fizikai, érzelmi elhanyagolás, anya vagy apa nélküliség, alkohol, drog, öngyilkosság jelenléte a családban, szexuális bántalmazás, iskolai verbális bántalmazás, történelmi traumák átélése szerepel a kérdőíven. A szakmai álláspont ma már kimondja, a negatív gyerekkori élmény konkrét viselkedési vagy fizikai betegségekhez vezet az alacsony önbecsülésen át a tanult tehetetlenségig. A bántalmazott gyermek nem a szüleit fogja gyűlölni, hanem saját magát nem fogja szeretni. Az alkohol, a drog, a játékszenvedély nem az eleje, hanem a vége a folyamatnak, ezekkel kapcsol ki a függésben lévő. Makara Mihály azt mondta, mentális védőoltásra lenne szükségünk, de legalábbis dicsérni, dicsérni és dicsérni kellene, főleg a gyerekeket. A szülőket pedig gyereknevelésre  tanítani.

 – Megismertem a Nyugisuli programját is, részt vettem egy interaktív órán, ahol stresszkezelő technikákat tanultam – folytatta Béresné Simon Eszter az élménybeszámolót. –  Néhányat már ki is próbáltam az osztályommal. Lelkesen végezték a gyakorlatokat. Összegezve: nagyon fontos az iskolában a gyerekek lelki életével is foglalkozni, nem csak a tananyag átadására kell energiát fordítani. Szoros kapcsolatot kell ápolni a szülőkkel, meg kell szerezni a bizalmukat, hiszen csak együtt vagyunk képesek kiegyensúlyozott, az életre felkészült, a lehetőségeiket megtaláló és kihasználó felnőttek.

Garamvölgyi György,  a Göcsej Kapuja Bak Általános Iskola igazgatója is részt vett az UNICEF Magyarország gyermekjogi konferenciáján, hiszen nemcsak iskolai vezetőként dolgozik a zalai pedagógiai palettán.

– Konfliktuskezelési szaktanácsadóként, és gyakorló pedagógusként egyaránt érzem, mennyire fontos a nyugodt, biztonságos tanulási környezet megteremtése a mindennapos oktatásban – mondta Garamvölgyi György. – Az utóbbi évek rengeteg új információval, tapasztalattal gazdagítottak bennünket. A konferencián is nagy hangsúlyt kaptak a pedagógus iskolai biztonságot teremtő feladatai, a közösségformálás, különösen az 1., az 5. és a 9. osztályban, tehát a nagy átmeneteknél. Emellett az elmúlt években a szakma kiemelten elkülöníti az agresszió és bullyingkezelés különbségeit, ami a konferencián szintén megjelent. Tapasztalatom szerint ennek tudatosításában van még teendőnk. Külön tanulság és élmény volt számomra, ahogy az UNICEF fiatal nagykövetei beszéltek arról, hogy mi módon tanulták meg családjuk segítségével, és támogató ellenőrzése mellett a közösségi oldalak biztonságos használatát. Ezeket a tapasztalatokat használni tudom én is a hétköznapokban.

Az UNICEF Magyarország igazgatója, Mészáros Antónia drámai számokat sorolt: ma a világban minden 7. gyermekkorú depressziós, 66 százalékuknak része van a kortárs zaklatásban, nemcsak a digitális világban.

A konferencián részt vett Péterfy Bori énekes és Marsalkó Dávid, a Halott Pénz együttes frontembere, jelenlétük a téma fontosságának adott hangsúlyt.

Dr. Máté Gábor, a Kanadában élő magyar származású pszichológus-orvos online módon vett részt a tanácskozáson, szintén a gyerekkor pozitív és negatív élményeinek jelentőségét taglalva, s őszintén beszélve saját szülői tévedéseiről is.