A településkép változásairól a Városvédő Egyesület ülésén

A rendelet, amelyhez településképi arculati kézikönyv is készült, meghatározza a helyi építészeti örökség védelmének eszközeit, a településképi szempontból meghatározó területeket és követelményeket, a településkép-érvényesítés eszközeit, önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerét, valamint a reklámhordozók elhelyezésének szabályait, fűzte hozzá magyarázatként. 

Az a tapasztalat viszont, hogy nem jött létre az a társadalmi párbeszéd, amit a rendelet is megfogalmazott a városkép érdekében, szögezte le. A legtöbb esetben csak akkor értesülünk a változásról, amikor már nincs lehetőség hozzászólni, mondta. Ezt ellenpontozva jó példaként hozta fel a Mindszentyneum épületét, amivel kapcsolatban konzultációt, tervtanácsot hívott össze az önkormányzat, dacára, hogy állami beruházásról volt szó, és ezt a tervező-kivitelező nem igényelte. Az ott elhangzott felvetés hatására az eredetileg tervezett csipkehálóval fedett homlokzat helyett végül letisztultabb, függőleges lamellarendszert kapott a Mindszentyneum, alkalmazkodva a mellette álló Göcseji Múzeum szintjeihez, idézte fel Czeglédy András.

Ennek kapcsán fogalmazta meg, hogy célszerű lenne létrehozni azt az intézményesített fórumot, ahol megismerhetővé tennék a városképet érintő fejlesztéseket, építéseket, hogy ne a kész helyzettel kelljen szembesülni. Ennek teret adhatna például a város internetes oldala. Persze ez vitákat is generálhat, de a településkép-védelem társadalmasítását szolgálná, tette hozzá. Ennek fontos szerep juthatna különösen a belvárosi régi épületeknél, mert az elmúlt években több olyan felújítás történt, aminek eredményeként a település képét meghatározó, múlt század eleji épületek külseje alapvetően változott meg, s nem előnyösen.

Egerszegiként nagyon örülök a belvárosi műemléki és középületek megújításának, fogalmazott érdeklődésünkre az ülés előtti percekben dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató. Külön öröm, hogy a ruhagyár is megmarad, mint az 1950 előtti modernkori ipari komplexum formájának őrzője, fűzte hozzá. Zalaegerszeg nem bővelkedik a műemlékekben, ráadásul a település szerkezetét érintő radikális beavatkozások hatására utcaképek tűntek el, de azért maradtak a városképnek karakteres részei, emelte ki. Azonban úgy látom, hogy az elmúlt években már kevésbé figyelnek arra, hogy az új épületek belesimuljanak a környezetükbe, mondta és példaként a Kossuth utcán nemrég felhúzott társasház tömbjét említette meg.
Az ülésen a városképet érintő változások áttekintése mellett szóba került egyebek mellett a Rózsák tere, másként Kálvária tér átépítése, illetve az azzal kapcsolatos kritika is.