A jégkármérséklő rendszer idén 7262 órán át volt résen Zalában

- Hasonló jégkármérséklő rendszer kiépítését tervezik emiatt a szomszédos országokban, ami kedvező hatással bírna hazánkra is, hiszen a jeget hozó zivatarok nem ismerik a határokat. Zala vármegye szempontjából ennél fogva az lenne az ideális, ha Horvátországban és Szlovéniában is működnének ilyen rendszerek – vélekedett az elnök.

A NAK által kiépített rendszerben az ország 986 pontján üzemelnek talajgenerátorok, amelyekből 767 manuális, vagyis emberi kéz által működtetett berendezés, míg 219 automata. Ezeket a készülékeket az idei április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 96 napon kellett összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni az országban.

- A jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forintnyi jégkár megelőzéséhez járul hozzá, a mezőgazdaság mellett lakossági, állami és ipari létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd, immár 2018 óta. Amikor még nem működött a rendszer, egyik évben Zalaegerszegre is akkora jégeső csapott le, amely a redőnyökön, tetőcserepeken át mindent szétvert, és a parkolókban álló autókat sem kímélte. Milliós károkat okozott magánszemélyeknek. A rendszer jelentőségét éppen az mutatja, hogy általa nemcsak a mezőgazdasági termelésben, de a lakossági vagyonban is csökkenthetők a jégeső okozta károk – hangsúlyozta Sabján Krisztián.

De hogyan is működnek a talajgenerátorok? A készülékek ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami a felhőkbe jut. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amekkorák a rendszer használata nélkül lennének. A jégkármentesítő kifejezés ezért téves, mert a rendszer csupán csak mérsékli a jégkárt, de nem mentesít alóla. Ezért is hívják jégkármérséklő rendszernek, magyarázta az elnök.

Az országban idén 30 600 hektárra jelentettek be jégkárt, amely az elmúlt évhez viszonyítva 8 százalékos növekedést jelent. A tavalyi rendkívül aszályos évhez képest idén jelentősen több csapadék hullott, Zalában is. Többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek.

- Az időjárást tekintve szélsőségen alakult az idei védekezési szezon Zala vármegyében. Áprilisban, májusban jellemzően nem kell számolni jégesővel, de az idei év felülírta ezt. Április 29-én Zalaegerszeg mellett haladt el egy nagyon hosszú, óriási szupercella, apró szemű jég kíséretében, helyenként 53 kilométer/órás széllel. Júniusban az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb időjárásban volt részünk. A szupercellák a hónap utolsó hetében okoztak károkat. A június 23-án Szlovénia felől érkezett szupercella Letenye, Lenti, Nagykanizsa térségét sújtotta nagyobb méretű jéggel. Júliusban egymást követték a felhőszakadások, a zivatarok és a villámáradások. A szupercellák több alkalommal a határon túlról jöttek viharos erejű széllel és jégesővel. A szomszédos országokban emiatt lenne jelentősége a jégkármérséklő rendszereknek, mert akkor kisebb volumenű károkról beszélhetnék. Augusztus első heteiben nagyon komoly hidegfronttal és nagy esőzésekkel, míg a hónap másik felében forró és száraz kánikulával néztünk szembe. Szeptember első felére is a szárazság volt a jellemző, amit néhány jégveszélyes zivatar szakított meg egy-egy napra. Szeptember 25-től már nem volt eső, szeptember 30-ával pedig lezártuk az idei védekezési szezont.

Az év hátralévő részében a rendszer karbantartását végzik el. A Zala vármegyei 42 talajgenerátort, amelyből 36 manuális és 6 automata, már leszerelték és szervizelik, hogy felkészítsék a következő, 2024 áprilisában induló védekezési szezonra.

- A jégkármérséklő rendszert 49 napon kellett bekapcsolni Zalában, és ezen idő alatt 7262 órát teljesített. A lehullott jég méretét tekintve búzaszem nagyságúról egy, borsó nagyságúról hat, dió nagyságúról egy bejelentés érkezett, a jégkárt tekintve pedig 17. Ha a károsodott területeket nézzük, 519 hektár felhőszakadás miatt, 408 hektár jégkár következtében, míg 106 hektár viharkár által volt érintett a vármegyében. Ez összesen 1033 hektár a bejelentés alapján. A klímaváltozás vitathatatlanul megnehezíti a mezőgazdasági termelést. Idén is bebizonyosodott, hogy az adott térségre és évszakra korábban nem jellemző időjárási eseményekre, azok kártételére kell számítani. Összességében elmondható, hogy a hatodik éve üzemelő jégkármérséklő rendszer 2023-ban is jól vizsgázott országosan és Zalában is, emelte ki Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke.