Jó reggelt, Zala vármegye!

Az érettségit követően nem sokkal megkaptam a behívót sorozásra, 2000-ben még kilenc hónap volt a kötelező sorkatonai szolgálat. A haverokkal úgy döntöttünk, elvicceljük az egészet, s akkor talán elkerülhetjük a bevonulást. A zalaegerszegi hadkiegészítő parancsnokságon viszont átláttak a szitán, mindenki megfelelt. Akkor édesapám közbelépett: lehetett választani az alternatív polgári szolgálatot, ami ugyan két hónappal tovább tartott, de legalább a kanizsai polgármesteri hivatalban tölthettem el. Apukám a saját katonaéveit annyira megszenvedte, hogy nem szerette volna, ha a fia is így jár. A zalaszabari harci túrán részt vevő fiatalok szemében viszont olyan tűz égett, ami alkalmassá teszi őket a hadseregben való helytállásra. Valószínűleg sokan önszántukból vonulnak majd be a seregbe.