A magyar dráma napja, szeptember 21., Az ember tragédiája első premierjét idézi

Budapesten 1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. 1984-ben kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja.
Madách Imre (1823-1964) drámája előzmények nélküli a magyar irodalomban, ma már tudjuk, hogy világirodalmi jelentőségű, tragédiája és drámája, hogy nyelvébe zárva kevéssé ismerik, mint például a hozzá hasonló léptékű Faustot vagy a Candide-ot és az Ulyssest. Ma már számos külföldi színpadra is eljutott a fordítások révén.

Az emberiség történetén, eszmetörténetén végigutazó Ádám és rajta keresztül az emberi sors sok írót foglalkoztatott, de talán ilyen precízen átgondolt, ráadásul a jövőt kísértetiesen megérző koncepciót senki sem tett le az asztalra. A mű zsenialitását a keletkezés korában még Arany János is csak megsejtette, s bár 1862 januárjában látott napvilágot az első kiadás, nem került könyvárusi forgalomba, a színpadra állítást pedig Madách Imre már nem érte meg.

A zalaegerszegi színházi interpretáció 1983-ban Lucifer alakjára helyezte a hangsúlyt, a kor ünnepelt színészóriása, Gábor Miklós alakításában, Ruszt József rendező felfogásában az intellektuális kétkedés, a tudás hasznosságába vetett hit mellett az emberpár esendőségét, botladozását, bizonytalanságát szerethetővé tevő előadást láthatott a zalai közönség, mely egyben a saját kőszínház létrejöttét is ünnepelhette. Magyar színháztörténeti kuriózummá vált a 2004-es újrarendezés. Az akkor már nagybeteg Ruszt József újra visszatért Zalába, s vendégként állította színpadra Az ember tragédiáját. Ezúttal az emberpár a középkorúak dilemmáit testesítette meg, ami azért is volt rendkívüli teátrumhistóriai pillanat, mert 21 évvel korábban is Fekete Gizi és Szalma Tamás alakította Évát és Ádámot. Velünk együtt öregedtek s veszítettek el számos illúziót az 1983 és 2004 közötti Magyarországon. A madáchi jóslatok magasságához nőtt fel a ruszti Lucifer-felfogás: Kamarás Iván fiatal, nyegle, határozott, a kort kifigurázó kegyetlen angyalként járt-kelt hófehér vászonöltözetben a színpadon, míg annak idején jeles elődje, Gábor Miklós agyonmosott ballonkabátja jelölte kis a nyolcvanas évek tétova értelmiségi töprengéseit.

Az ember tragédiája bemutatójának napján, azaz a magyar dráma napján a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban még nincs új bemutató, de kettőre is készül éppen a társulat. Szeptember 29-én, pénteken a Ballépés jobbra című francia vígjáték premierjével várják a közönséget,  melyet Besenczi Árpád direktor rendez, október 13-án pedig a hazai klasszikus, az Indul a bakterház bemutatójára kerül sor Böhm György rendezésében.