2023.09.19. 10:30
A keleti és a nyugati világ közt zajló háború
A tárgyalások esélye jelenleg nagyon kicsi, de egy békeszerződés után sem várható megbékülés a két fél között. Nehéz prognosztizálni, hogy mit hoz a jövő, hiszen sok a bizonytalan tényező.
Dr. Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő
Fotó: Gyuricza Ferenc
Többek között ezeket mondta az orosz-ukrán háború kapcsán péntek este Nagykanizsán, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban dr. Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az egykor katonai felderítőként dolgozó egyetemi tanár a nyári szünet után visszatért Hadtörténelmi Esték sorozat keretében tartott eladást a témáról. Kiemelte: a háborús agresszor egyértelműen az orosz föderáció, de egyes történelmi előzmények – például a NATO keleti irányú terjeszkedése vagy az oroszbarát Janukovics kormány bukása – is hozzájárultak ahhoz, hogy a Putyin vezette rezsim Ukrajna megtámadása mellett döntött, és 2022. február 24-én el is indította a katonai intervenciót. Az ezredes kiemelte: információi alapján nemcsak a nyugati, a magyar katonai hírszerzés is tisztában volt azzal, hogy Oroszország meg fogja támadni a szomszédját.
Dr. Kis-Benedek József szerint a háború kezdetén az oroszok céljai közt szerepelt az ukrán politikai rendszer megváltoztatása, hiszen véleményük szerint az nem lehet ellenséges az orosz föderációval szemben. Ukrajna lerohanásakor villámháborús terveket dédelgettek, ám a helyzetet – beleértve, hogy az ukránok nem „virágokat lengetve” fogadják őket, de azt is, hogy a Nyugat nyíltan Ukrajna mellé áll – rosszul mérték fel. Az ezredes szerint ez az orosz katonai hírszerzés nagy kudarca, ami az ottani hierarchikus berendezkedés egyik következménye is lehet. A szakértő egy kérdésre válaszolva ugyanis úgy fogalmazott: a katonai hírszerzésnek tényeket kell közölnie, s nem a vezető által elvárt véleményt kell megfogalmaznia. Azt is elmondta: az Egyesült Államok politikája egy ottani politikai fordulat esetén sem változik, hiszen a republikánusoknak ugyanúgy célja Oroszország gyengítése.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz-ukrán konfliktus valójában egy proxi, azaz helyettesítő háború, amely a keleti és a nyugati világ közt zajlik. Beszélt a tömegpusztító eszközök használatának kérdéséről is, úgy fogalmazott: Putyinnak nem állhat szándékában a hatalmas, 6800 atomfejből álló fegyverarzenáljához nyúlni, ám ez abban az esetben változhat, ha Oroszország biztonsága kerülne veszélybe.
