Zalai vadászati konferencia, immáron nyolcadszor

Nyolcadik alkalommal, ezúttal Zalaegerszegen rendezte meg a Nimród Vadászújság kezdeményezésére a hazai vadásztársadalom azt a fórumot, amely információkat, tapasztalatokat tesz közzé szélesebb körben, mondta a csütörtöki megnyitó során dr. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a szaklap főszerkesztője a városi díszteremben. A Veszprémben indított sorozat egerszegi tanácskozása felvezette a zalai vadászati évadnyitót és a közelgő vadpörkölt fesztivált is, mindkettő a zalai vadászati turizmus és vadgasztronómia országos jelentőségű eseménye.

Arany Horváth Zsuzsa

A tanácskozás előadói: az első sorban Kőhalmy Tamás, dr. Nádor László, dr. Kovács Zoltán, Balaicz Zoltán, Vigh László országgyűlési képviselő, mögöttük Molnár Balázs, Bors Richárd moderátor, Pálinkás Róbert, a zalai vadász szövetség elnöke és Pukánszki Zoltán

Fotó: Pezzetta Umberto

Dr. Kovács Zoltán köszöntője után Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere szólt a város számára is fontos zalai erdő- és vadgazdálkodásról, az abban vállalt szerepről, a zalai erdők értékeiről. Elmondta, 320 ezer hektáron 57 vadásztársaság működik, a legutóbbi vadászati szezonban 8700 gímszarvast, 5500 őzet, 12 ezer vaddisznót ejtettek el, 907 trófea érdemelt érmet, a társaságok bevétele 3,2 milliárd forint volt.
Dr. Nádor László, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének elnöke beszédében kiemelte, hogy a zalai gímszarvasállomány világszínvonalú értéket képvisel. Emlékeztetett, 1990-ben a zalaiak kezdeményezése nyomán született meg a mára országos rangúvá emelkedett őszi vadászati évadnyitó, 2002-ben pedig a Zalaerdő Zrt. rendezett először trófeaszemlét, de a magyar agár megmentésének akciója is Zalából indult. Mindez a közvélemény számára hozza közelebb a vadgazdálkodási tevékenységet, illetve a vadászati sportot.

Az előadások sorát Pukánszki Zoltán nyitotta meg, aki a vadászat során csak megsebzett, de el nem pusztult vadak kutyás úgynevezett utánkereséséről beszélt, kiemelve a sebzéshez vezető hibákat, azok kiküszöbölését. Bemutatta a rossz döntések következményeit, a helytelen lövéstől, a távolság rossz felmérésétől a használt lőszereken át a vendég vadászok felkészültségéig. A messzire menekülő vadakat sokszor csak kilométerekkel messzebb találják meg, előfordult, hogy Ausztriába is átment a a bőgés során megsebzett vad, 23 km-t tett meg, mire terítékre hozhatták.

Vadászati konferencia

Fotók: Pezzetta Umberto

A sort Molnár Balázs közgazdász, vadgazdálkodási mérnök folytatta, aki a vadgazdálkodást, vagy hobbivadásztatást folytató szervezetek pénzügyeinek, bevételeinek jogi környezetét tárta a közönsége elé. A legújabb hazai változások ÁFA-mentes körbe helyezték a földtulajdontól elidegeníthetetlen vadászati jogot, így az érintett szervezetek bevételei akár növekedhetnek is.

A konferencián Kőhalmy Tamás festőművész, címzetes egyetemi docens művészettörténeti előadásában a vadászat művészeti megjelenítéséről szólt.