A kezdő túrázók a kéktúra könnyebb, bakonyi szakaszaival indítsák a pecsétgyűjtést

Bakonybélből csepergős napon támadtunk a Kőris-hegy felé, ami a Bakony legmagasabb pontja. Vajda Péter  (1808-1846) író, költő kölcsönzi a nevét a tetején 1920-ban állított kilátónak, ami 709 méteren csalogat a panoráma szépségével. Ha nem olyan párás az idő, mint azon az augusztusi délelőttön, amikor az erdőmélyi sárral is sikeresen küzdöttünk. A hegy a kőriserdőről kapta a nevét. Nem panaszkodunk, főleg, miután láttuk, hogy az ifjú apuka babakocsival, benne a gyermekkel „szökellt” fel a hegytetőre.

A kilátóról szépen látható a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró falvai, a Kab-hegy és a Csetény környéki szélerőművek sora. A kilátótól pár méterre áll a radarállomás fehér kupolás radartornya. A Kőrishegyet mi Bakonybélből az Országos Kéktúra K jelzésének nyomvonalán közelítettük meg, hogy utána Borzaváron szálljunk buszra. Az Országos Kéktúra érinti Szépalmapusztát, mi is elcsábultunk kicsit, (magyarán eltévedtünk) a jó minőségű út miatt arrafelé.
Mivel a kedves Nagyesztergár volt a csillagtúra középpontja, a következő nap ismét Borzaváron talált minket, hogy aztán Zircen át érjünk vissza.  Azokban a napokban a ZIRCIKON fesztivál is csábított, de napi 10-15 kilométerrel a lábunkban nem bírt igazi vonzerővel, a Margaret Islandra azért benéztünk.

Hazánk legrégebbi, ma is virágzó szent helye a Jásd melletti Szentkút. Bakonynánáról indítottuk az aznapi túrát. A Szentkút alaposan karbantartott áldozóhely, egy pozsonyi és egy óbudai mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartják a legrégibb középkori kegyhelynek.
A Bakony legvadregényesebb, mély, meredek falú sziklaszorosát a Gaja-patak vájta, Bakonynána közelében két kilométer hosszú, a leszakadó mészkőfalak között Római-fürdőként ismert vízesésben ér le a víz.
Biztosnak tűnik, jövőre folytatódik a pecsétgyűjtő akció.