2070-re 8 millióan leszünk a KSH optimista előrejelzése szerint

Mint írják: Magyarország népessége az elmúlt évtizedek során egy kiegyensúlyozott korösszetételű és létszámában alapvetően gyarapodó népességből fokozatosan elöregedő és lélekszámban fogyóvá alakult. 1981 óta folyamatosan csökken a népességszám, 2023. január 1-jén 9 millió 597 ezer főt tett ki (a 2022. évi népszámlálásból továbbvezetett, előzetes adat). Ez 42 év alatt 1 millió 108 ezer fős, több mint 10%-os létszámcsökkenést jelent. Az 1980-as években elsősorban a kedvezőtlen halandósági viszonyok, az 1990-es évektől a termékenység és a születésszám erős visszaesése, majd tartósan alacsony szintje, illetve a rendszerváltás utáni első években megfigyelhető magas halálozás játszott meghatározó szerepet a népesség számának fogyásában.

A KSH népesség-előrejelzésének mindhárom (alacsony, közepes és magas) változata szerint hazánk népessége a jövőben tovább csökken. 2070-re a legoptimistább, legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés közel 8 millió fős népességszámot jelez. A közepes forgatókönyv 7,7 milliós, az alacsony változat pedig 7,5 milliós népességszámot valószínűsít 2070-re.

Magyarország népességének vármegyék szerinti megoszlásában 2023 és 2070 között nagyobb mértékű átrendeződés nem valószínűsíthető. A legnagyobb mértékben, legalább 30%-kal Baranya, Somogy, Tolna, Békés és Zala vármegyében csökkenhet a lakosság száma. 25–30% közötti visszaesés várható Bács-Kiskun, Heves, Vas, Veszprém és Nógrád vármegyében. Budapesten (–6,3%) lesz a legkisebb a népességfogyás a következő évtizedekben: a csökkenés mértéke egyedül a fővárosban lesz 10%-nál kisebb.

2023-ban a legalább 65 évesek népességen belüli részaránya 3 vármegyében (Somogy, Békés és Zala) meghaladja a 23%-ot. A többi vármegyét fiatalabb korösszetétel jellemzi. A gyermekkorúak aránya 5 vármegyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest) 15% feletti. Az idősek és a fiatalok vármegyén belüli arányát hosszú távon jelentős mértékben befolyásolja a várható élettartam, a termékenység és a vármegyék közötti vándorlás egyenlegének alakulása. 2070-re feltehetően valamennyi vármegyében emelkedik majd az idősek súlya: legmagasabb arányuk Győr-Moson-Sopron (28%) és Vas (29,5%) vármegyében, valamint Budapesten (31,1%) és Zalában (31,7%) valószínűsíthető. A gyermekkorúak aránya várhatóan Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz a legmagasabb (16–18%) 2070-ben.