Hírösszefoglalónk Zala vármegyéből

Nagykanizsa erős bástya az egyetemes magyar irodalom térképén

A nagykanizsai önkormányzat és a Pannónia Kulturális Egyesület a Honvéd Kaszinóban tartotta a 94. Ünnepi könyvhét nagykanizsai nyitórendezvényét, melyen két szerző három kötetét mutatták be az érdeklődőknek. A megjelenteket Balogh László polgármester köszöntötte, aki beszédében elmondta: a kanizsai alkotók sokaságára büszke lehet a város közössége. Ezt követően Szemes Péter zalai származású irodalomtörténész szólt a publikumhoz. Kiemelte: a könyvhét az egyetemes magyar irodalom aranybetűs ünnepe. Olyan alkalom, amikor a legfontosabb nemzetet meg- és összetartó erő, az édes anyanyelv előtt tisztelegnek. Szemes Péter úgy fogalmazott: Nagykanizsa szerencsés helyzetben van, hiszen az elődök kincses hagyatéka, amely egyben a minőség aranyfedezete, a várost erős bástyaként pozicionálta az egyetemes magyar irodalom térképén. A rendezvényen Szemes Péter Kitárt kapuk című válogatott műbírálatokat tartalmazó kötete mellett bemutatták még a tapolcai Németh István Péter Petőfi közelében és Irodalmi pipatórium című könyvét is.

Kihirdették Zalaegerszegen a Varázsházikó pályázat idei nyerteseit

A hulladékokból kiállítási tárgyak születtek a gyerekek és segítőik fantáziájának, ügyességének köszönhetően. Az idei Varázsházikó pályázat eredményét a napokban hirdették ki a Mindszentyneumban, ahol három hétig lehetett megtekinteni az alkotásokat. Szűcs Róbert, a pályázatot kiíró EtalonZala tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy óvodások számára egy évtizede hirdették meg először a játékos házépítő versenyt, mégpedig újrahasznosított, kidobástól megmentett anyagokból. Eleinte csak egerszegi intézmények vettek részt a Varázsházikó pályázatán, ami három éve megyei szintűre nőtte ki magát. Idén Zala 9 településéről, 20 óvodából 60 pályamű érkezett. Az alkotások bírálata internetes szavazással kezdődött, és az így kiválasztott 30 házikó került az öttagú szakmai zsűri elé. Idén a grémium a kreativitást, a felhasznált anyagok sokszínűségét, a kidolgozást, az esztétikumot értékelve az első helyet az egerszegi Napsugár utcai óvoda Halacska csoportjának ítélte, ezzel az intézmény kétmillió forint támogatást nyert.

Felújítják a Toposháza utcát Zalaegerszegen

A bazitai városrész történetének legnagyobb beruházása zajlik ezekben a napokban, mondta Balaicz Zoltán polgármester a Toposháza utcai sajtóbejárás kapcsán. Korábban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) támogatásával elkészültek az itt lakók által is évtizedek óta várt közműfejlesztések. Ennek része a Bazita-Gellénháza közötti ivóvíz-nyomóvezeték kiépítése nyomásfokozóval, 300 köbméteres víztoronnyal. Ezek befejeztével megkezdődött a Toposháza utca teljes felújítása, amit az arányos városfejlesztés elvét szem előtt tartva a Kovács Károly városépítő programban finanszíroznak közel negyedmilliárd forint értékben. Szilasi Gábor önkormányzati képviselő arról számolt be, hogy a felújítás során a Bazitai utcától délre eső 1280 méteren hideg remix technológiával építik ki az új burkolatot. A nyílt vízelvezető árkokat kitisztítják, a szükséges helyeken burkolják. Mint Szilasi Gábor kiemelte, az elmúlt másfél évtized legnagyobb útfelújítását jelenti ez a munka, amit az utca kétszáz lakója már régóta várt.

Munkaerőpiaci fórumot tartottak a Kamarák Házában Zalaegerszegen

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Trenkwalder Kft. szakmai közreműködésével Munkaerő, de honnan? címmel tartott fórumot Zalaegerszegen, a Kamarák Házában. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet és lehetőségeket. A programon a téma iránt érdeklődő vállalkozások és cégek HR munkatársai vettek részt. A találkozó egyúttal a HR Club megalakulásának nyitórendezvénye volt. A kezdeményezés a jó gyakorlatok és tapasztalatok átadása mellett arra irányította rá a figyelmet, hogy miként tudja a humánerőforrás-menedzsment a vállalatok versenyképességét megőrizni a kor kihívásaihoz, különösen a munkaerőhiányhoz alkalmazkodva. Vergerné Vincze Csilla szolgáltatásüzemeltetési menedzser arról tájékoztatott, hogy minden szegmensben jelen van a munkaerőhiány, ezért egyre több vállalkozás foglalkoztat külföldi munkavállalót. Szarvas Péter minőségi toborzási menedzser (Trenkwalder) az adatvezérelt megoldásokról, Páli Nóra pedig a diák-munkaerőpiac keresletéről és kínálatáról szólt.

Dr. Boros Imre volt a NagyON Kanizsa Egyesület vendége

A Kádár-korszakban felhalmozott államadósságról, az ebből fakadó hátrányokról éppúgy szó esett, mint az aktuálpolitika kérdéseiről az Egylet Pincében, ahol a NagyON Kanizsa Egyesület szervezésében ezúttal Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő beszélgetőpartnere dr. Boros Imre közgazdász volt. Dr. Boros Imre rámutatott: ha nem lett volna kormányváltás, akkor valószínűleg a magyar termőföldet is kiárusították volna, ahogy ez egyébként Ukrajnában már meg is történt, nem véletlen, hogy Amerika félti az ottani tulajdonait. Az orosz-ukrán háborúról szólva dr. Boros Imre leszögezte: álláspontja szerint az oroszokat semmi sem menti fel az alól, hogy megtámadták Ukrajnát, de azt is látni kell, hogy Oroszországot addig provokálták, amíg Putyin meg nem hozta ezt a szörnyű döntést. A beszélgetés végén a közönség megkérdezte, hogy Nagykanizsára miért nem sikerült nagyberuházást telepíteni. Cseresnyés Péter elismerte, hogy a rendszerváltás óta számos nagy vállalat zárt be Kanizsán, de az ott dolgozó szakemberek kisebb cégeket alapítva nagyon sok embernek teremtettek munkalehetőséget, s ezen cégek többsége még ma is üzemel.