2023.06.29. 12:50
A Vasas Szakszervezet nyári egyeteme Zalaegerszegen
A nyári szabadegyetemét Zalaegerszegen, a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában tartotta csütörtökön a Vasas Szakszervezeti Szövetség.
Bali Zoltán alpolgármester és Spieglné dr. Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezet Szövetsége elnöke a tanácskozás kezdetekor
Fotó: Pezzetta Umberto
A szervezet évente egyszer tanulásra, és az éves munka összegzésére nyújt lehetőséget a tagságnak és a tisztségviselőknek. A 33. Nyári Egyetem programjában Spieglné dr. Balogh Lívia elnök köszöntője után először a házigazda város fejlődésével ismerkedhetett meg a hallgatóság. Bali Zoltán alpolgármester vetített képes előadással mutatta be Zalaegerszeg elmúlt évekbeli gazdasági növekedését, az oktatás, az egészségügy, a szociális terület, a kultúra, a sport és a szabadidős tevékenység terén végbement gazdagodást.
A továbbiakban dr. Melegh Attila egyetemi docens, a Corvinus Egyetem szociológiai tanszékének a munkatársa beszélt a globális gazdasági modell végéről, a világ gazdasági újrablokkosodásáról, Magyarország erre adott válaszairól, valamint a vendégmunkás törvény néven megismert törvényről. Az előadó a gazdasági okokból világszerte zajló munkaerő vándorlás köré építette fel a gondolatmenetét. (A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint az idén tovább gyorsult a folyamat, így például a Fülöp-szigeteki vendégmunkások száma már legalább 8 ezerre tehető az országban.)
A szakszervezet a munkáltatók szempontjait megismerendő kérte előadásra Bálint Adriennt, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóját és Bajor Lászlót, a Flex zalaegerszegi egységének HR igazgatóját. A hazai munkahelyi körülmények hatósági ellenőrzéséről dr. Dudás Katalin ügyvéd adott tájékoztatást. Foglalkozott a nyári egyetem 110 fős hallgatósága a civil szervezetekkel lehetséges együttműködéssel, Kiss Kitti pszichológustól pedig stresszkezelési tanácsokat kaptak.
Spieglné dr. Balogh Lívia lapunknak elmondta, a magyar vasas szakma már az 1800-as évek végén érdekvédelmi szerveződéseket hozott létre, ma is 50-60 százalékos a munkahelyeken jó részénél a szervezettség, így kollektív szerződéseket tudnak kötni. A szakszervezet érdekérvényesítő képessége az évi helybeni bértárgyalások eredményességében mérhető, mondta az elnök, hozzátéve, az ágazati szakszervezetekkel való szolidaritást szeretnék erősíteni, ami az egyéni szempontok elé helyezi a kollektív érdekeket. A munka törvénykönyve legutóbbi módosításakor hallatták a hangjukat.