A tavaszi nagytakarítást sokan még ma is a nagyhétre időzítik

– Feketehétnek is nevezik, mert feketében jártak – fogalmazott Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa. – Tiltó hétnek is mondták, mert egyes munkákat tilos volt ilyenkor elvégezni. Sok helyen tilos volt a mosás, nehogy sok legyen a bolha. Nem ültettek tyúkot, mert az ilyenkor tyúk alá tett tojás úgysem kelne ki. Nagyhéten kell elvetni a mákot, de mákot enni nem szabad, mert akkor férges lesz.

Hozzátette: az ünnep előkészületei közé tartozik a testi-lelki felkészülés, azaz a böjt, a gyász és a bűnbánat. Katolikusoknál a fájdalmas olvasó és egyéb alkalomhoz illő imák mondásának és a gyónásnak van itt az ideje. A liturgikus szín a templomban a viola (lila), mely a bűnbánat színe, de a népi vallásosságban a gyászt jelképező fekete dominál.

– Húsvétra nem csak a testet és a lelket tisztították meg – mesélte. – A tavaszi nagytakarítást sokan még ma is nagyhétre időzítik. Meszeltek, sároztak, súroltak az asszonyok, hogy húsvétra ragyogjon a ház minden zuga. Az alsószoknyákat Zalakomár környékén évente egyszer, húsvét előtt mosták és keményítették ki jó ropogósra, hogy a feltámadási körmenetben és a húsvéti misén a legszebb viseletükben – akár 5-9 alsószoknyába öltözve – mutatkozzanak a lányok és a fiatal asszonyok.