El kell felejteni a régi főzési technológiát – Pálinkamustrát tartottak Kerkaszentkirályon

A minősítés zárt ajtók mögött, konszenzusos eljárással történt, ám mint az a szakérték elmondták: szinte minden esetben ugyanazt gondolták a kóstolt italokról.  

– Magyarországon nem létezik ihatatlan pálinka, vagyis a whiskyvel és egyéb rövid italokkal szemben nincs olyan gyümölcspárlat, ami harminc éve ott állna a polcon – mutatott rá Gazdag Attila. – Ennek ellenére, sajnos, azt kell mondanunk, hogy még mindig sok a hiányosság, így kevés igazán jól sikerült pálinkát kóstolhattunk. Ez a minősítés eredményén is tükröződik, a 49 mintából mindössze 14 kapott érmet.

Gazdag Attila szerint ennek elsősorban az az oka, hogy sokan még mindig a régi tradicionális főzési technológiát alkalmazzák, azaz utópárlattal hígítanak, de a cefrézési ismeretek is hiányosak. Ezért az eredményhirdetés kapcsán igyekezett hasznos tanácsokkal is ellátni a gazdákat.  

– A cefre minőségű gyümölcs fogalmát el kell felejteni – magyarázta. – A fertőzést kapott, penészes, rothadt, vagy napokon át földön fekvő, majd onnan felszedett gyümölcs éppúgy nem való a cefrébe, ahogy az éretlen sem. Ha ilyeneket teszünk bele, garantáltan rossz lesz a pálinkánk, hiszen kiérződik belőle a kellemetlen illat és íz. Az a gyümölcs, amit nem kellemes megenni, azt tehát kifőzni sem jó, a jó pálinkához minden esetben a legtökéletesebb állapotú gyümölcsöt kell választanunk.  

A VIII. Kerka-menti pálinkamustrán a leggyakrabban előforduló párlat körtéből készült, ami Gazdag Attila szerint egyáltalán nem meglepő, hiszen ez a régi egyik meghatározó gyümölcse. Akadt néhány különlegesebb alapanyag is, mint a házi berkenye, a füge, a bodzabogyó, a zöldalma vagy a szamóca. A falu pálinkája címet ez utóbbiból nyert párlat kapta, készítője pedig Pál László volt.