Dr. Kovács Mónika „A test és a lélek orvosa” - Boldog Batthyány László-díjat kapott

Az elismerés névadójának  nagyságát méltatta a díjátadón Bebes István, Körmend polgármestere, kiemelve Boldog Batthyány-Strattmann László hitvallását: „Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki!”

Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök és Bebes István polgármester adta át a díjat a zalai dr. Kovács Mónika főorvosnak és a vasi Szabó Imréné műtős asszisztensnek. Zala és Vas vármegye osztozik az elismerésen, évente váltakozva kapja a két szomszédvárból egy-egy orvos és egészségügyi szakdolgozó.

Dr. Kovács Mónika 2020-ban megkapta a zalai kórházi emlékplakettet, s rendelkezik az Együtt Zalaegerszegért Egyesület elismerésével is. 

A lelki problémákkal is foglalkozni kell

Az infektológia mellett szakterülete az immunológia, az autoimmun betegségek, valamint az immunrendszer és a meddőség összefüggéseinek vizsgálata. Tudományos fokozatát adó PhD-dolgozatát is e témából írta 2014-ben - dr. Gasztonyi Beáta alprogramjához csatlakozva -, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. 

– Nagyon jólesett már a felterjesztés is, hiszen ez a díj a teljes orvosi munkát ismeri el, a betegek testi-lelki problémáinak együttes kezelését tekinti a hivatás alapjának, s mivel egyházmegyei kitüntetésről van szó, a hitélet, továbbá a környezet visszajelzései is számítanak – mondta beszélgetésünk elején dr. Kovács Mónika, hozzátéve, több kiváló kollégája érdemelné meg ezt a díjat. –  Közel érzem magamhoz a díj által képviselt szellemi értéket, amely további elhivatott munkára kötelez. Boldog Batthyány-Strattmann László orvos ereklyéje a mi kórházunk kápolnájában is jelen van, az ő tevékenysége éppen a hivatás alázatát jelképezi, számomra is iránymutató mérce.

– A betegek, a betegségeik gyógyítása mellett jut idő a díjban is megtestesülő igényre, az egész emberre figyelő lelkiekre?

– Kell, hogy jusson, akármilyen feszített is az időbeosztás, hiszen a hozzánk fordulók részéről erre egyre nagyobb igény mutatkozik. Természetesen a visszajáró, gondozott betegeinknél ez azért könnyebben megvalósulhat, mert az idő előrehaladtával már lehetőségünk adódik alaposan megismerni betegségük előzményeit, életmódjukat, munkájukat és lényegében az egész családjukat. Fontos hangsúlyt fektetnünk a lelkiekre, mivel ez a szervi betegségek gyógyításában többszörösen hasznosulhat, hiszen különösen is igaz az immunbetegségekre, hogy a környezeti és emocionális tényezők, a stressz jelentős mértékben kihatással vannak a betegségek lefolyására.  

Mik hatnak a megbetegedésre?

– Van alapja a pszichoszomatikus okok keresésének?

– Napjainkban talán kissé túlzottan hangsúlyozzuk ennek a jelentőségét, arról azonban tényleg nem szabad elfelejtkeznünk, hogy a beteggel történő események és az arra adott válaszok igenis kihathatnak mind a betegségük kialakulására, mind a gyógyulás folyamatára. 

– Az immunrendszer erősítésének fontosságára hívja fel figyelmünket a média. Valóban lehet erősíteni a védekezést?

– Hihetetlen rendszer az immunrendszer, mindenütt ott van a szervezetünkben, behálóz bennünket, legfontosabb feladata a gyors és hatékony védekezés. Egyik része már a születésünk pillanatában velünk van, ezt hívjuk veleszületett vagy természetes immunitásnak, a másik folyamatosan fejlődik, alakul életünk során, ez a tanult vagy szerzett immunitás. Az utóbbi kialakulásában rendkívül fontos, hogy különböző hatások, úgynevezett antigéningerek érjék az immunrendszer sejtjeit, melyeket feldolgozva és az információt az immunológiai memóriában megőrizve képessé válnak majd későbbiekben egy-egy kórokozó elpusztítására. Egy, a hétköznapi értelemben vett erős immunrendszer kitűnő védelmet tud nyújtani a fertőzésekkel és a daganatos megbetegedésekkel szemben, azonban képes túlreagálni az adott antigéningert és a saját szervezet ellen fordulhat. Ezeket a kórképeket hívjuk összefoglalóan autoimmun betegségeknek. Itt ugyanis arról van szó, hogy az immuntámadás a saját szervek, szövetek, sejtek ellen irányul és ha ezt nem tudjuk időben elkezdett kezelésekkel megállítani, akkor bizony súlyos és maradandó szervkárosodások, sőt a beteg halála is bekövetkezhet. Másrészt életünk során vannak olyan helyzetek, amikor nem szerencsés a „túl erős” immunrendszer. Gondoljunk csak a gyermekvárásra. Ha az anya immunrendszere nem lenne képes befogadóvá „gyengülni”, akkor bizony meghiúsulna a gyermekáldás. Nem lehet cél tehát az immunerősítés. Ennél sokkal fontosabb, hogy egy jól szabályozott immunrendszer védjen bennünket, amely képes felismerni, hogy mikor kell támadni és mikor kell visszavonulót fújni. A nemzetközi szakirodalom ezt hívja „gáz” és „fék” funkciónak. Mindebből következik, hogyha a „fékek” megfelelően működnek, akkor a napjainkban rendkívül divatos étrend és rengeteg táplálékkiegészítő, valamint a túlzott vitaminfogyasztás a pénztárcánkat terheli, anélkül, hogy az immunrendszert erősítené. Sajnos ezzel a témával kapcsolatban számos tévhit terjed még manapság is, ezért fontosnak tartom leszögezni, hogy egy jól szabályozott immunrendszert szerencsére nem lehet túlerősíteni. A karbantartás természetesen itt is, ahogy ez a többi szervrendszerünk esetében is rendkívül hatékony lehet. Hogy tudunk tehát szert tenni egy jól működő immunrendszerre? Egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzésével, stresszkerüléssel, a pszichoszomatikus jóllét elérésével és nem szabad elfeledkeznünk a védőoltásokról sem. A vakcinák bemutatják az adott kórokozót az immunsejteknek, azáltal időt és lehetőséget biztosítanak a felkészülésre egy majdani fertőzés eredményes leküzdése céljából.  

Mindenki "erősít"

–  Miért lett ez slágertéma?

– Nehéz megmondani, talán azért, mert az érzékeny egyensúly fenntartására törekvő immunrendszerünket a laikusok körében még napjainkban is egyfajta misztikum övezi, az immunerősítőket gyártók üzleti szempontjairól pedig ne is beszéljünk. 

– Ön miért került közel ehhez a szakterülethez?

– Az immunrendszer bonyolultsága és mindenre kiható munkája ragadott meg, szerettem volna jobban megismerni az immunbetegségeket. Mentoromnak, a zalaegerszegi kórházban az I. Belgyógyászati osztályon a pályakezdésemkor mellém álló dr. Hafner Jánosnak is köszönhetem. Nagyon sokat kaptam a főorvos úrtól, felkészített az orvosi hivatásra és megszerettette velem a klinikai immunológiát. Az egyetemi évek végéhez közeledve egy tanárunk azzal búcsúzott tőlünk, hogy akkor válhatunk sikeressé ezen a pályán, ha valami olyasmihez értünk, amihez más orvoskolléga nem nagyon. Ez lett számomra az immunológia. A belgyógyászati szakvizsgát követően két évig tanulhattam az ország legnagyobb immunológiai centrumaiban, Pécsen, Budapesten, Debrecenben és Szegeden. Bizony sokat voltam távol az otthonomtól, de legalább újra üldögélhettem kicsit a Tisza-parton. 
(Mindjárt kiderül, miért vágyott rá...)

– Közben bekapcsolódott a meddőség immunológiai okainak a kivizsgálásába és leküzdésébe is.

– A klinikai immunológia és allergológia szakvizsga megszerzését követően lehetőségem adódott arra, hogy saját beteganyagon vizsgálhattam a sikertelen gyermekvállalás hátterében meghúzódó immunológiai kórállapotokat és megfelelő kezeléssel egyre több régóta vágyott gyermek megszületéséhez járulhattam hozzá. Ezen túlmenően az eredményeinkből íródott a PhD-dolgozatom is. 

Babafotók ajándékba

Kovács Mónikát ma már nemcsak a zalaiak, hanem az ország szinte minden részéről keresik a meddő párok, számtalan gyermekfotót kap a sikeres várandósságokat követően. 

– Aztán 2018-ban dr. Ribiczey Pál főorvos úr inspirációját követve egy újabb szakterület megismerését tűztem ki célul, mégpedig az infektológiát, mely egyáltalán nem áll messze az immunológiától, hiszen a különböző fertőző betegségek leküzdésének sarkalatos pontja a jól működő immunrendszer. 2021-ben szakvizsgáztam infektológiából. Lényegében a felkészülésem ideje egybeesett a COVID-járvánnyal, amely mind a fizikai, mind a lelki értelemben vett megterhelő munka és a számtalan korlátozás miatt nagyon nehéz időszak volt, viszont úgy érzem, hogy számomra éppen emiatt is vált nagyon értékessé ez az ismeretanyag. 2018 decembere óta vezetem az I. Belgyógyászat és Infektológiai osztályt. Kiváló munkatársakkal dolgozhatok, a rezidensek ambíciózusak, jó érzés támogatni a fiatalokat. 

Gobelin a kedvenc

Dr. Kovács Mónika Lenti városában nőtt fel, már egészen kis korában elhatározta, ezt a pályát választja, noha nincs a családjában orvos. A szülei támogatták a törekvést, minden segítséget megadtak, legfeljebb csak azt sajnálták kicsit, hogy a messzi Szeged orvosi egyetemére jelentkezett. 

– Miért Szeged?

– Egy kirándulás miatt. Csak átutaztunk rajta, de a buszablakból igézett meg a város. Gondolná, hogy az orvosi egyetem szóbeli felvételi vizsgáján Tolsztojról is beszélgettem a felvételiztető tanárokkal? A tételek elmondását követően megkérdezték, mi a hobbim. Olvasás. Mit olvas? Most Tolsztojt. A maximális ponthoz biztosan hozzájárult.

– Marad-e ideje lazítani?

– Olvasok, no nem mindig Tolsztojt... Hegedültem hajdan, kézimunkázom, diákként rengeteg kalocsait varrtam, most a gobelin a kedvenc. Gyakran kirándulok, színházba járok, saját család híján az öcsém családja az enyém is.