Navracsics Tibor és dr. Pál Attila tartott sajtótájékoztatót az uniós forrásokról

A miniszter Zalaegerszegen a helyreállítási és újjáépítési alapok forrásairól szólva utalt arra, hogy a több lábon állás érdekében elsősorban energetikai projektekre fogják költeni, ebben benne lesz a lakossági energetikai korszerűsítés, a megújuló energiaforrások jobb felhasználásával. Az összeg negyede pedig a digitalizáció fejlesztésére jut majd. A kohéziós alapokból 2027-ig 14 ezer milliárd forintra számíthat az ország, amiből 4000 milliárd forint értékű összeg az agrárágazatot és a vidékfejlesztést támogatja majd. Az TOP forrás TOP Pluszként folytatódik, a tervezését szeretnék decentralizálni, tehát nem Budapesten születnek az ágazati érdekű döntések, hanem a majdani felhasználókat, területi egységeket is bevonják az előkészítésbe. A miniszer alapvető jelentőségűnek nevezte tájékoztatójában a vármegyét. A 2021-2027 közti tervezési időszakban 2000 milliárd forint kerülhet a területi operatív programokban megfogalmazott célokra. Ennek felhasználása meg is kezdődött, 445 milliárd forint értékben előleget fizettek belőle, 2022 végéig 756, 2023 január végére 492 milliárd értékű pályázati kiírás született meg. Tavasszal folytatódik a vármegyei integrált területi programok újratervezése, ezután 211 milliárd forintot kaphatnak a vármegyék turizmusra (63 milliárd), köznevelési eszközbeszerzésre (82 milliárd), helyi humánerőforrás fejlesztésre (66 milliárd). 

Dr. Pál Attila, a vármegyei közgyűlés elnöke elmondta, amíg nem jött létre az uniós megállapodás, előzetes integrált területfejlesztési programot készítettek, ezt most igazítják majd a valós tényekhez, figyelembe véve az EU kéréseit. Az elnök az elmúlt 5-7 év látványos fejlődését említve hozzátette, a magyar kormány eddig megelőlegezte a fejlesztések végrehajtásához szükséges pénzt. A szükséges kormánydöntés után kezdődik az új pályázatok kiírása. A most futó hétéves ciklusban Zala vármegyére jutó 61 milliárd forintnyi összegből már 20 milliárdot szerződésekkel kötött le, 30 milliárd forint négy zalai városhoz kerül (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Keszthely), 10 milliárdra készülnek a kiírások. Tudni kell, a korábbiakkal ellentétben a jelenlegi uniós ciklusban a megyére lebontott források a megyei jogú városok keretösszegeit is magukba foglalják. Az elnök úgy vélte, Zala jól áll a felhasználásban, a megvalósuló beruházások pedig jól illeszkednek a Magyar falu programhoz.   

A sajtóhoz eljuttatott tájékoztató jelzi, hogy 3,9 milliárd forint értékben támogatást nyert a „Zalai foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés” program, a térség legfontosabb kerékpárútjainak fejlesztése 5 milliárd forintból, hat pályázat keretében kezdődött meg. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 6 milliárd forintos támogatásban részesült a 4-5 számjegyű utak fejlesztésére, a kisebb településeknek továbbra is van lehetőségük épületeik, útjaik modernizálására. Az előző, 2014-2020-as uniós ciklusra előirányzott zalai keretösszeg 34,8 milliárd forint volt, felhasználása 2023. december 31-ig tart. Tudni kell, hogy a jelenlegi uniós ciklusban a megyére lebontott források a megyei jogú városok keretösszegeit is magukba foglalják.