2022.12.11. 15:30
Épületek makettje fiókban és a térképpadlón – Tárlatvezetés a Göcseji Múzeumban (galéria, videó)
Komplex élményben volt részük azoknak, akik a szombat délután a Göcseji Múzeum új állandó kiállításának megtekintését választották. Ugyanis szakavatott tárlatvezetésben lehetett részük, Béres Katalin főmuzeológus, a tárlat egyik kurátora kalauzolta végig a felújított épület emeleti termein a szép számú érdeklődőt, akik ráadásul a Zala és Zalaegerszeg múltját megismerését szolgáló történeti túra után adventi ajándékot és forró teát is kaptak a múzeum munkatársaitól.
Béres Katalin mögött jobbra a 20. század első feléből való mechanikus mosógép
Forrás: Fehér Márk / zaol.hu
Béres Katalint a program kezdetén az eredetileg takarékpénztárnak épült Batthyány utcai ház fogadóterében arról faggattuk, mi a kedvence az Elődeink élete című tárlaton bemutatott korszakokból. Mindegyik válaszolta, hiszen a megszokott múzeumi bemutatóktól eltérő módon, korunk digitális vívmányait alkalmazva haladhatunk végig az egerszegi hegykoszorún talált dinoszaurusz csont fellelésétől az 1989-es filmbejátszásig, amely a zalaegerszegi rendszerváltók Csány-szoborig érő március 15-i felvonulását idézi. Megejtő momentumnak bizonyult a másfél órás séta végén látni azt, hogy a látogatók közül többen magukra ismertek a 33 évvel ezelőtti filmkockákon. De előtte még megmártóztunk a középkori város palánkvárának népei közt, a mesterek, szőlőművelők után pedig a török időkbeli végvári, majd a XIX. századi katonák köszöntek ránk. Az 1880-as évekhez érve Czobor Mátyás szólt hozzánk egy trükkös filmről. A tárlat tervezői korabeli testületi ülés fotója elé illesztették a 21. századi Egerszegen élő, a hajdani sikeres polgármestert megjelenítő H. Horváth Gyula alakját. Üdvözöltük a kiállításban lakó virtuális Egerszegi Mihályt és feleségét, Boriskát, ők teremről teremre velünk voltak Ticz András és Dura Veronika zalaegerszegi színművészek jóvoltából. Bátran kihúzogattuk a tárgyak vitrinjei alatti fiókokat, ahol metszeteket, térképszelvényeket találtunk. A látogatói aktivitás akkor hágott a tetőfokára, amikor a lábunk alá simuló várostérképre helyeztük Zalaegerszeg ikonikus épületeinek makettjét. Mindenütt interaktivitás invitál a szórakoztató tájékozódásra, persze a "mégsem mindent a kéznek" jegyében modern, elektronikus védelmi rendszer óvja a féltett tárgyakat, köztük szobabelsők berendezéseit. Például az 1930-as évekből ránk maradt mosógépet, a fura, áramot nem használó háztartási eszköz felismerése fejtörést is okozott.
A Göcseji Múzeum 1950-ben jött létre, első szakembere, 1969-ig vezetője Szentmihályi Imre néprajzos volt. A volt Városházán először csak két, összesen 50 négyzetméternyi helyiséget kapott, s a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyát vehette át. Az első évtizedben elsősorban a néprajzi gyűjteményt teremtette meg Göcsej archaikus népi gazdálkodásának, lakáskultúrájának, népművészetének emlékeiből. Különösen kiemelkedő sikert hozott a régi földművelés eszközeinek, a pásztorfaragás tárgyainak, elsősorban a díszített mángorlóknak a gyűjtése. A későbbi kutatás számára rendkívül nagy értéket jelent a Szentmihályi által készített több ezer fotó, melyek nagyobb része az akkor még hagyományos göcseji faluképet, a népi építészet az óta elpusztult emlékeit örökítette meg. 1953 őszén megnyílt a Göcsej népi kultúráját bemutató első állandó kiállítása.
Forrás: Göcseji Múzeum
Bár a tárlatvezetést folytatja a múzeum, a kiállítás olyan kirándulás az időben, amit érdemes egyénileg is megtenni, hiszen többek között a fotelokba ülve hallgatható hangbejátszások, aminációk, fegyverek súlyát tesztelő speciális falmetszetek, makettbe illesztett, táncos hologramok mélyítik az élményeket.
Béres Katalin tárlatvezetése a Göcseji Múzeumban
Fotók: Fehér MárkBéres Katalin kérdésünkre elmondta, egy állandó kiállítást a szakma álláspontja szerint illik 15-20 évenként megújítani. A zalaegerszegi új bemutató koncepciója kiállja az idő próbáját. A Göcseji Múzeum munkatársa figyeli a hazai és külföldi muzeológia új megoldásait, például a Petőfi Irodalmi Múzeum megoldásai inspirálják, s szeretné meglátogatni a hollandiai és dániai történeti múzeumok kiállításait.
A munka elismeréseként 1996-ban „Az év múzeuma” pályázaton a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíjában részesült a múzeum, 2000-ben pedig a Nemzeti Múzeum különdíját nyerte el. 2001-ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése pedig Pro Urbe kitüntetést adományozott az intézménynek. 2003-ban a Göcseji Múzeum lett Az Év Múzeuma.
Forrás: Göcseji Múzeum
Kapcsolódó cikkeink:
