Halloween a megyei könyvtárban

Noha mi ezekben a napokban elhunyt szeretteinkre emlékezve mindenszentek és halottak napján a temetőket járjuk, az október végi vidám ünnep, a halloween az elmúlt években már nálunk is gyökeret vert.

Nem Amerikából eredeztethető a Halloween, olvasható az internetes lexikonokban. A legenda szerint az ír és skót kelta törzsek október 31-én ünnepelték az újévet, és ezen esemény szokásai keveredtek a keresztény és római hagyományokkal, így alakult ki az „All Hallows Eve”, a mindenszentek. Ezen az éjszakán összekapcsolódik az élők és a holtak világa, tartja a kelta eredetű hiedelem, ezért öltöznek főleg szellemjelmezekbe és festenek magukra ijesztő arcot az emberek, hogy megtévesszék a visszatérő lelkeket, és visszaűzzék őket a túlvilágra.

A töklámpásnak is megvan a története: a részeges kovácsmester, Jack, miután meghalt, korábbi életmódja miatt a túlvilágon sehol sem, még a pokolba sem fogadták be, de az ördög adott neki egy izzó fadarabot, hogy ne bolyongjon teljes sötétségben, szól a legenda. Ezt tette egy kivájt belsejű répába, ám Amerikában a répa helyett a nagyobb és bővebben termő tököt kezdték használni a sztori megelevenítésére. 

Harmadik elem a gyerekek édességgyűjtése. Jelmezekbe bújva járnak csapatostul házról házra, és csokit kérnek. Ez a hagyomány egyes nézetek szerint az Amerikába bevándorolt angolszász szegény családok kényszerű kéregetéséből nőtte ki magát.

Ma már a lakásokat is díszíthetjük, mindenféle témába vágó matrica, öntapadós kép, lufi kapható, az egyik jelkép természetesen az éjszakai kisállat, a denevér. A halloween partik pedig vámpírjelmezeket és sminket követelnek. A halál, az elmúlás is átfordítható mókás együttlétet generáló életeseménnyé, elvégre valóban az élet velejárója.