Mulatság, vásár, majd ünnepi szentmise várta Zalaapáti polgárait

Zalaapátiban hagyományosan szeptember első vasárnapján rendezik a búcsút, amely dátum a templom (egyik) védőszentjének, Szent Adorjánnak az ünnepnapjához kötődik, kapcsolódva az idén 241 éves templom felszentelésének évfordulójához is: történelmi eseményt ugyanis 1781 szeptemberének első vasárnapján rendezték – bocsátotta előre Vincze Tibor, a település polgármestere.

Az önkormányzatisággal megteremtődött a falunap hagyománya is, amely Zalaapátiban általában szeptember közepére-végére esett. A településen pedig három éve úgy döntöttek, e kettőt – lévén összekapcsolódnak, hiszen évszázadokon át a hit- és a közélet elválaszthatatlan volt egymástól – egy hétvégén rendezik. A mögöttünk hagyott szombaton a Leader által támogatott mulatság és termelői vásár, vasárnap pedig ünnepi szentmise várta a résztvevőket.

– A falu és a búcsú napja „otthonérzéssel” tölt el bennünket – fogalmazott megnyitó beszédében Vincze Tibor. – Erről is írt Tamási Áron az Ábel Amerikában című művében. Amikor a főszereplő, honvágytól gyötörten hazakívánkozik, pontosan érzi s érti: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Ábel pedig végül hazatért.

A polgármester úgy folytatta: „nagyon helyesen elmennek a fiataljaink világot látni, de fontos, hogy mindig tudják, van egy otthon, ahová hazajöhetnek”. Ennek jegyében Vincze Tibor a nagy számban jelenlévő elszármazottakat is köszöntötte, majd a búcsú kapcsán kiemelte, lényeges, hogy legyenek ünnepnapjaink, amikor megállhatunk a fárasztó munka közben.

A község vezetője egy amerikai komikust is idézett, aki anno azt mondta: „először ateista akartam lenni, de aztán feladtam, mert azoknak nincsenek ünnepeik”.

Az Apáti vigadalmon fellépett a település apraja-nagyja – diákok és művészeti csoportok –, a napot pedig táncest zárta a Start zenekarral.