Megújult a türjei templom, pénteken szentelik fel

Ennek kapcsán a csornai premontrei apátság felidézte: 2009. szeptember 14-én „Szent László nem tesz csodát: pusztul Türje temploma” címmel jelent meg interjú a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal akkor elnökével, Mezős Tamással, aki például arról beszélt, „a rendkívül rossz általános állapoton túl az is elszomorító, hogy a falkutatások befejeztével a szakemberek több felület esetében helyreállítás, vagy konzerválás nélkül hagyták sorsára a templomot”. 

Nos, mostanra sokak összefogásának köszönhetően „Szent László csodát tett: megújult Türje temploma” – olvasható az apátság kommünikéjében, amely arról is tájékoztat, hogy pénteken 17 órától szentelik fel az Isten házát a dr. Udvardy György veszprémi érsek által vezetett liturgiában, augusztus 20-án 10 órától pedig Fazakas Z. Márton apát mutat be ünnepi szentmisét, amely után visszahelyezik és megáldják a felújított türjei Madonna-szobrot, délután pedig, szerzetesek vezetésével, három alkalommal bemutatják a látogatóknak a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomot, amely több okból is rendkívül fontos eleme a magyar műemlékállománynak, ritka reprezentánsa az Árpád-kori téglatemplomoknak. 

A premontrei apátság tájékoztató anyaga felidézi: alapítója a Türje nembeli Dénes bán volt, aki valószínűsíthetően a 13. század első felében készíttette a monostort a premontrei szerzetesek számára. 

Az épület kiemelkedő értéke a 14. századi, a Szent László-legendát feldolgozó falképciklus a déli mellékhajó falán. A díszítőfestések többsége már 15. századi, majd az 1760-as években Dorffmaister István festette ki a szentélyt és az oldalkápolnát. Mindezek fényében a türjei templom „egészen egyedi összhatást mutat, amelyben harmonikusan egészíti ki egymást a középkori freskóciklus a későbbi barokk pompával”, emeli ki a csornai apátság. 

Amint arról lapunk többször is beszámolt, a templom megújítása 2016-ban kezdődött, amikor a kormány jóvoltából, 1 milliárd 670 millió forint támogatással elindult a munka, amelynek fő célja az volt, hogy megőrizzék a térség kiemelkedő vallási, kulturális emlékét, az egyedülálló türjei templomot. 

A teljes körű rehabilitáció során az épület új külső bevonatot kapott, belül megújult a padozat, az orgona, továbbá a freskókat, a falfestéseket és a történeti berendezési tárgyakat is helyreállították. 

Emellett elvégezték a templom teljes belső és külső környezetének régészeti feltárását, amely során a szakemberek megtalálták az alapító sírhelyét, valamint egy eddig ismeretlen barokk kori kriptát is, benne korábban elhunyt premontrei szerzetesekkel. „A feltárásnak köszönhetően lett értelmezhető a templom eredeti belső arányossága is, hiszen a korabeli járószint jóval a jelenlegi alatt volt – ma pedig néhány helyen újra látható üvegpadlózat segítségével”, emlékeztet a csornai apátság, hozzátéve: ebben a két éves kutató időszakban történt meg a templom belső művészettörténeti és építéstörténeti feltárása is, amelynek részeként értékleltár készült. 

Ezután indult a kivitelezés a falképek, a kő- és fafelületek restaurálásával. Ekkor vitték el az orgonaházat is teljeskörű renoválásra. Ennek részeként új aljzat készült, a régi repedezett kőburkolatot pedig solnhofeni kőre cserélték. 

Modern világítási és hangosítási rendszert is kapott a templom, továbbá a környezethez illő, tölgyfából készült liturgikus bútorzat került a szentélybe.

S bár a templom felújítási munkálatai lezárultak, a szomszédos majorság területén tovább tart a munka: ott látogatóközpont épül és megújul a barokk kori magtár. Ezzel várhatóan a következő esztendő első felében végeznek a kivitelezők.