„Minden magyar felelős minden magyarért”

Zalaegerszegen, a hagyományoknak megfelelően, Szent István király napjának előestéjén kezdődött az ünnep, a rossz idő miatt az Art Moziban, telt ház, csaknem hatszáz ember előtt. A jelenlévők a program második felében egy országos premiernek is szemtanúi lehettek: közös koncertet adott az Ismerős Arcok együttes és a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar.

Magyarnak születni feladat

– Magyarnak születni önmagában még sem nem végzet, sem nem dicsőség, hanem feladat. Minél nagyobb, nehezebb feladat, annál drágább, annál gazdagabb ajándék – idézte ünnepi beszédében Ravasz Lászlót, a 20. század legnehezebb évtizedeinek református püspökét Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. – Szent István napján évről évre megkíséreljük megválaszolni a kérdést: mit is jelent nekünk ez az ország és a közösség, a magyar nemzet, melynek mindannyian részesei vagyunk. Mindannyiunknak van, lehet saját válasza a kérdésre, de az, hogy évről évre együtt emlékezünk, együtt ünnepelünk, azt jelenti, hogy összeköt minket a múlt, amit megörököltünk, a jelen, amit együtt élünk, és a jövő, melyet együtt álmodunk meg, és együtt formálhatunk.

Leszögezte: Szent István megalapította ezt az országot, a honfoglalók álma az út végéről, a pusztai vándorlás után az otthonról, az ő országépítő munkájával vált valóra.

– Ez a mű nem csupán sikeres kezdet volt, hanem rendkívül sikeres, máig tartó folytatás, amely történelmünk szaggatott volta ellenére, nehéz pillanataiban, elnyomások, megszállások és megcsonkíttatás közepette is a folyamatosságot, a magyar államiság létét biztosítja ezer esztendeje itt, a Kárpát-medencében – folytatta a miniszter.

Egyszerre magyar és egyszerre európai

Szent István munkásságáról, érdemeiről szólva felidézte: ő készítette és fogadtatta el első törvénykönyvünket, amely azóta is alapja történeti alkotmányunknak; ő veretett először ezüstpénzt, amit egész Európában szívesen fogadtak, s ezzel önálló lábra állította a kiépülő magyar kereskedelmet. Időtálló, máig ható alkotása a vármegyerendszer, amely amellett, hogy napjainkban is a közigazgatás szervezésének alapja, identitásképző közösségeket hozott létre, sorolta a politikus.

– Szent István király múlhatatlan érdeme, hogy az egyházmegyerendszer megalkotását támogatta, elrendelte a templomépítést és részt vett az egyházközségek megszervezésében. A kereszténységből neki köszönhetően is nőtt ki évezredes kultúránk, mely egyszerre magyar és egyszerre európai, még akkor is, ha mi ezt tudjuk, és Európa egyre inkább hajlamos elfelejteni. Magyarország az ő uralkodása idején alapító tagja volt az akkor formálódó európai összefogásnak, ahova saját jogon azóta is tartozunk – szögezte le Gulyás Gergely.

Zalaiak, akiket sosem feledünk

Kiemelte: Zala vármegye maga is Szent István király öröksége, az első pillanattól fontos része volt ennek az országnak. Olyan magyarok származtak innen, olyan teljesítmények születtek itt, amelyek évszázados horderejű nemzeti ügyek sikerre viteléhez járultak hozzá.

Zala vármegye küldetése a kezdetektől az ország védelme volt, sokáig lakták katonanépek, akiknek életvitelszerűen kellett küzdeni a hazáért – a 15. századig a nyugatról érkező fenyegetések ellen, majd újabb másfél évszázadon keresztül az oszmánokkal szemben. Sosem felejtjük azt sem, hogy a zalai honvédek tűzték ki 1849-ben Buda várára a nemzeti színű zászlót. Sosem feledjük a haza bölcsét, az első felelős magyar kormány igazságügyi-miniszterét, Deák Ferencet, aki a levert szabadságharc után vezette a passzív ellenállást, amely végül a kiegyezésben elérte mindazt, amit tárgyalásos úton lehetséges volt elérni – mondta a miniszter.

„A Balaicz-korszak Vigh-időszak Zalaegerszeg számára”

– A születésnap mindig alkalom a számvetésre – folytatta. – Itt, Zalában, megvonva az utolsó évtized mérlegét, elmondhatjuk: látványos fejlődésen ment keresztül a megye és benne Zalaegerszeg. Új és megújult múzeumok, szépülő város, új munkahelyek, egyedülálló technológiai előrelépés. Röviden úgy is összefoglalhatnánk: a Balaicz-korszak Vigh-időszak Zalaegerszeg számára – közölte mosolyogva Gulyás Gergely.

Emlékeztetett: idén az új kenyér különösen értékes, hiszen bibliai méretű szárazság van, magyar földön emberemlékezet óta nem okozott semmi ennyi kárt a termésben. Ilyen időkben különösen nagyra kell értékelnünk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kenyérre és a kenyeret előállító munka értékére hívják fel a figyelmet, és jó alkalmat adnak arra, hogy tisztelegjünk azok előtt, akiknek köszönhetően Magyarország még ilyen nehéz körülmények között is képes önmaga élelmiszerrel való ellátására.

– Magyarként megörököltük, elődeinktől ajándékba kaptuk Szent István király örökségét, Magyarországot. Magyarként mindannyiunknak megvan a magunk személyre szabott feladata az ország életében, amit senki más nem végezhet el helyettünk – családunkban, közösségeinkben, munkahelyünkön, a városunkban. Jól tudjuk, mindenkire szükség van ahhoz, hogy boldoguljunk. Mindenkire szükség van ahhoz, hogy túljussunk azokon a nehézségeken, amelyek egy szomszédban zajló háború, egy évtizedek óta nem látott, az egész világot sújtó pénzromlás és a teljesen elszabadult energiaárak okoznak. Mindenkire szükség van ahhoz, hogy ilyen nehéz időszakban az összefogás teljes legyen. Szent István műve akkor maradhat fenn újabb évszázadokon át, ha tudjuk, figyelembe vesszük és szem előtt tartjuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért.

„Milyen jó, hogy itt vagyunk”

A rendezvényen köszöntőt mondott Herkliné Ebedli Gyöngyi, az eredeti helyszín, Csácsbozsok önkormányzati képviselője, az esemény házigazdája. Felidézte: Zalaegerszegen 2000 óta minden esztendőben Csácsbozsok adott otthont „ennek a legrégibb és talán legfontosabb nemzeti ünnepünknek, mely határainkon belül és túl is összehívja a magyarul érző és gondolkodó embereket”. Hozzátette: az elmúlt 21 évben a csácsi Szent István-domb számos fontos és látványos esemény színtere volt. Az ott megtartott ünnepi rendezvények és előadások, mint például legutóbb az István, a király rockopera, „minden alkalommal újra és újra megerősítették bennünk az együvé tartozás felemelő érzését. Idén azonban az időjárás közbeszólt és a négy fal közé zárt bennünket, ám az érzés így is felemelő”, hangsúlyozta. Végül a jól ismert, az est folyamán is elhangzott dalból idézve zárta köszöntőjét: „Milyen jó, hogy itt vagyunk, s mint a régi jó barátok, egyet mondunk s egyet gondolunk”.

Krisztusban van az igazság

Az új kenyeret Stróber László apátplébános áldotta meg. A másnapi evangéliumot idézve kiemelte: van, aki sziklára épít és van, aki homokra, az élet dönti el, melyik a tartós. Szent István király sziklára építkezett, mert egyet megtanult, amit Szent Pál apostol így fogalmazott meg: ti megtanultátok, hogy Krisztusban van az igazság.

Szívemben tudlak

Az est második felében az Ismerős Arcok lépett fel a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral közösen. A koncerten olyan emblematikus dalok csendültek fel új hangszerelésben, mint a Szívemben tudlak, az Egyetlen, a Fenyők és A bolond kútásó, valamint a már idézett és kihagyhatatlan Nélküled. A rendhagyó műsor, amelyet a tervek szerint ősszel előadnak majd az Erkel Színházban is, s azt műsorára tűzi a Duna TV, hatalmas sikert aratott