Fiatal egerszegi borszakértő érdeme is az Arany Kaviár Étterem nemzetközi sikere

A világ legjobb borkínálatát nyújtó éttermei közé tartozni olyan, mint Michelin-csillagot kapni. Ezt már a borlapot kidolgozó sommelier (magyarul borszakértő), a zalaegerszegi születésű s a fővárosban élő 28 éves fiatalember, Varga Ákos nyilatkozta lapunknak. Az amerikai szaklapot havonta 3 millióan olvassák, ez is mutatja az elismerés szakmai fontosságát. Valamint az, hogy a világon csupán alig háromezer vendéglátóhely kapott ilyen elismerést.

– A zalaegerszegi Báthory-iskolában tanultam, majd egyből Budapestre kerültem, egy jó nevű budai bisztróba.  Kis idő múlva üzletvezető lettem egy kis családi étteremben, majd újra visszatértem a bisztróba, ahol nagyon szerettem dolgozni. Akkor már beszippantott, ha lehet ezt mondani, a borok világa. Megkeresésre lettem végül az Arany Kaviár Étterem head sommelier-je, ami számomra nagyon nagy megtiszteltetés. Ez a szakma rendkívül igényes, összetett, állandó tanulást igényel. Egy ilyen felkérést nem szabad elutasítani, s hogy ilyen fiatalon kértek fel rá, erős bizonyítási vágyat hozott ki belőlem. Az volt a célom, hogy nagy mértékben megváltoztassam az étterem borkínálatát, ami egyébként addig is kiváló volt. Fő profilunk a champagne és a burgundiai vörös- és fehérborok. Jelenleg is tanulok, és remélem, hogy a burgundiai borok szakértőjévé is válok nemsokára.

Ákos elmondta, az, hogy borszakértői tanfolyamokra kezdett járni, s elvégezte azokat, nagyon sok ajtót megnyitott előtte. Szerencsésnek mondja magát, hiszen olyan exkluzív tételeket kóstolhat, amiket alig pár ember Magyarországon. Ez a tudat pedig nemcsak maximalistává és nyitottá, hanem nagyon alázatossá teszi, mondta a fiatal sommelier. Életkorát már csak azért is szeretném hangsúlyozni, mert szakmájában a legfiatalabbak közé tartozik. Már másodszor választották be a borászati szakma TOP 100 zsűrijébe.

– Az Arany Kaviárban fantasztikus a miliő, egyedülálló, csak nálunk található fogásokat, ételeket kínálunk vendégeinknek. Ezeket a rendhagyó menüsorokat egészítjük ki italkülönlegességeinkkel, köztük olyanokkal, amiből csupán néhány palack található Magyarországon. Ilyenek például a régi évjáratú burgundi, bordói vagy éppen ausztrál boraink. Ne felejtsük el azt sem, hogy a mostani sikerünkhöz nagyban hozzájárultak beszállítóink, akik nélkül nem tudtuk volna ezt a portfóliót kidolgozni.

Természetesen felmerül a kérdés: miként látja a hazai borfogyasztás kultúráját, az ágazat helyzetét?  

– Úgy gondolom, hogy az utóbbi években növekvő pályán mozog a magyar borászat. A fehérborok közül Tokaj mindennek az alfája, ez talán nem kérdés. Ez az egyetlen exportálható desszertborfajtánk, ebből kell nekünk előnyt kovácsolni. Személy szerint nagyon szeretem a szekszárdi vörösborokat, a szekszárdi borászok minőségi munkája, összetartozása ugyancsak követendő példa – fejtette ki Ákos.

Szerencsére a finom ételek és borok élvezete már nemcsak a királyok és nemesek kiváltsága, még ha nem is a legelitebb helyekre téved be az ember. S hogy mégis mikor mit válasszunk, elkel bizony a borok nagykövetének ajánlása.

– Azt javaslom mindenkinek, hogy járjanak el a magyar borvidékekre, töltsenek el néhány napot egy jó társaságban, ismerjék meg személyesen a borászokat, nézzék meg a borászatokat. Válasszák ki a kedvenceiket. Tudom, hogy sokan szeretik a sört, de Magyarország mégiscsak a finom borok hazája. Jó lenne, ha a kulturált borfogyasztás minél inkább a gasztronómiai kultúránk részévé válna, és ne az első negatív, olcsó élményből általánosítsunk. Ne legyünk előítéletesek, adjunk esélyt a boroknak. Kezdjük a magyar italokkal, majd fokozatosan ismerjük meg a világ borait. Tartsunk persze mértékletességet és ne feledjük, hogy egy-két pohárka bor jót tesz egészségünknek is.