Hetedszer rendeztek Országos Fafaragó Konferenciát Zalaegerszegen

Az ország távoli pontjairól érkezett fafaragók, népi iparművészek, a népművészet mesterei pénteken a Keresztury VMK-ban  Kárpát-medencei ácsmesterségről hallhattak előadásokat Cseh Fruzsina, Széll János és Szabó Zoltán etnográfustól, majd megnyitották a továbbélő népművészetet képviselő, pályázatra érkezett tárgyak kiállítását, melyen innovációs díjak is gazdára találtak. Szombaton elsőként a Fertő-tó partjáról érkezett Kováts Alajos, a Népművészet Mestere beszélt arról, hogy miképp talált rá az ácsolt láda készítésére, milyen típusú ládákat készít, hogyan illeszti a modern lakáskultúra igényeihez a hagyományos formákat, eljárásokat. 

Az ácsolt láda Európa ókori, középkori kultúrájában szinte minden tájegységen jelen van, a magyarlakta területekről főleg a gömöri, az erdélyi és a baranyai változatokat tartja számon a néprajztudomány. Az ácsolt láda (szökröny, hombár, szuszék) abban különbözik az asztalos ládáktól, hogy nyers farönkből(bükk, mocsári tölgy), ácsmesterségi módszerekkel, hasítással készítik, festés helyett karcolt mintázatokkal látják el, többnyire lábakon áll, oldalfalai lamellákból állnak, melyek hornyolt csatornákkal illeszkednek egymáshoz. A mérete lehet embermagasságú, vagy csupán 30,40 centis is. A rákerülő minták ősi jelrendszer szerint, sokszor a megrendelőnek szánt egyedi üzenetként értelmezendők. Főleg a menyasszonyok kelengyéjét illetve terményt gabonafélét tároltak benne, de volt ácsolt ládája a pusztákon haszonállatokat legeltetőknek, őrzőknek is. Kováts Alajos, aki édesapja műhelyében, gyalupad mellett felnőve jegyezte el magát a famegmunkálással, 1977-ben Erdélyben még találkozott  frissen készült ácsolt ládával, azután kissé feledésbe merült, manapság érezhető némi reneszánsza az átértelmezésnek köszönhetően. Ő ma negyven fajtát készít.

Gyenes Tamás Gránátalma-díjas szuszék készítő hozott is a résztvevőknek általa ácsolt, palóc mintázatokat követő ácsolt ládát, vetített képes előadásában pedig bemutatta szerteágazó kutató munkáját. Kiderült, a szökröny szóból lett a szekrény, az új tárgy a formát nem, de a nevet és a funkciót elhódította a ládától. A képeken láthattuk a néprajzi múzeumok ládagyűjteményét, Gyenes Tamás saját, több mint 400 darabra rúgó kollekcióját, saját készítésű tárgyait. A 115. készült nemrég a fia esküvőjére, az ifjú párnak szóló díszítő mintával. Az előadást feleségével együtt népdalok éneklésével színesítették, s azt is elmesélték, hogy az Ipoly partján barangolva, összedőlt ház mellett a szabad ég alatt találtak egy ácsolt ládát, benne ázott a kelengye: ez indította el a kutatást, amelyhez most már ösztöndíjat is nyertek, ennek révén készül a második könyv. 

A csak egyedi darabokat készítő Pais-Horváth Péter designer-faműves a zalaegerszegi Deák-szakközépiskolában tanulta az alapokat, a soproni egyetemen képezte tovább magát, a konferencián azt mutatta be, hogy az ácsolt technika miképp éltethető tovább a modern design világában. Szombaton mesterségbemutatókkal folytatódott a konferencia, vasárnap pedig közös tárgyelemzést végeztek a pódium beszélgetésen a gébárti Kézművesek Házában.