Szomorú képet fest az európai madárfajok Vörös Listája

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményben tudatta: a legfrissebb európai Vörös Lista 544, a földrészen rendszeresen és természetes módon előforduló madárfaj „kihalási kockázatát” értékeli. A vizsgálat nemzetközi kritériumok alapján, az öreg földrész teljes területéről készült. A mostani a negyedik átfogó értékelés 1994 óta, a legutóbbi 2015-ből való. 

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása szerint Európában 71 faj (az összes 13 százaléka) esetében közvetlenül fennáll a veszély, hogy eltűnnek a kontinensről. 

Az adatok megértéséhez fontos adalék, hogy az állományok nagysága mellett az állományváltozás iránya és mértéke is meghatározó egy-egy faj értékelésekor. Ahhoz, hogy egy fajt a veszélyeztetett kategóriába soroljanak, az európai populációnak három generáció alatt minimum 30 százalékkal kell csökkennie. Ha a csökkenés nem éri el, de megközelíti ezt az értéket, akkor kerül a faj a mérsékelten fenyegetett kategóriába. Tekintettel arra, hogy az európai madárfajok ötöde (103 faj) szinte kizárólag a kontinensen fordul elő, így ezeknél a regionális adatok egyben a világállományra is vonatkoznak. 

Öt madárfaj került az euró­pai szinten kipusztult kategóriába, ezek közül három (guvatfürj, talpastyúk, fenyősármány) a legutóbbi jelentés óta eltelt hat évben halt ki. 

A szomorú tendenciákhoz Magyarország is egyre nagyobb mértékben járul hozzá: a mezőgazdasági területekhez, illetve az időszakos vizes élőhelyekhez kötődő, sokszor korábban gyakorinak mondott fajok állománya csökken a legnagyobb mértékben. 

Az új Vörös Listán a fürj például a mérsékelten veszélyeztetett kategóriába került, míg a vetési varjú két kategóriát is zuhant. Utóbbi madarat európai szinten a kipusztulás fenyegeti, nálunk az állománya a 2010-es évekre stabilizálódott. Romlott a kék vércse európai helyzete, és közelebb sodródott a kipusztuláshoz hazánk emblematikus ragadozója, a kerecsensólyom is.