Ergoterápiás képzés indult Zalaegerszegen, a szakirány egyedülálló az országban

Az ősszel indult szakirány egyedülálló az országban, s remélhetőleg tíz-húsz éven belül utolérjük Nyugat-Európát, ahol minden országban dolgoznak ilyen szakemberek, s a legtöbb helyen a felsőoktatásban képzik őket. 

Az ergoterápia a II. világháborút követően alakult ki, a 70-es, 80-as évektől dinamikus fejlődésnek indult, hogy a veleszületett vagy szerzett betegségekből adódó, tevékenységében akadályozott emberek rehabilitációját elősegítse. A fogyatékkal élők jó esetben maguk tapasztalják ki és hosszú idő alatt sajátítják el a mindennapjaikat megkönnyítő fogásokat, szerzik be speciális eszközeiket. De miben is segíthet egy diplomás ergoterapeuta? Pontosan abban, hogy időt és talán pénzt kímélve hamarabb fel tudjanak épülni a sérültek, és javuljon az életminőségük. 

Az egerszegi campuson mi is benéztünk nemrég abba a terembe, ahol azok a fifikás, ám mégis egyszerű eszközök sorakoznak, amiket külföldi vagy hazai szaklapokban láttak és megrendeltek, vagy azok alapján a hallgatók és oktatók maguk készítettek. 

– Felsorolni is nehéz, milyen széles az ergoterapeuta eszköztára és tudása – kezdi a szak bemutatását Dr. Császár Gabriella adjunktus, a PTE ETK Zalaegerszegi Képzési Központjának igazgatója. – Például bénulás után vagy a funkcionális károsodással élők esetében a szakember gyakoroltatja az öltözködést, az egykezes borotválkozást, a cipő felhúzását, az ajtók és zárak nyitását, a villany felkapcsolását. Emellett ajánlhat speciális étkezési eszközöket, felméri a lakótér környezetét és segít az átalakításában vagy éppen az egészségesebb munkahely kialakításában. Ne feledjük, hogy ezen túlmenően támogathatja a beteget a szabadidős tevékenységében, mentális érintettség esetén hasznos elfoglaltságot (pl. zenehallgatás, alkotói tevékenység) talál. Célunk tehát, hogy a páciensek minél előbb elsajátíthassanak mindent, ami az önálló életvitelhez kell. Míg az orvosok a betegséget gyógyítják, szakembereink a betegségből eredő tehetetlenséget kívánják csökkentetni vagy megszüntetni. 

Az igazgató elmondta: régebben is képeztek hazánkban gyógyfoglalkoztató terapeutákat, illetve az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karán másoddiplomás képzésen lehetett találkozni ezzel a szakkal, ám teljesen önálló BSc szakirány csak Zalaegerszegen indult az országban. 

– Nagy igény van erre a képzésre, ugyanis az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a hasonló intézmények folyamatosan keresik a képzett szakembereket. A konduktorok és gyógypedagógusok főleg a pedagógiai vonalat közelítik meg és nagyobbrészt fiatalokkal, gyerekekkel foglalkoznak. A felnőttek ilyen ellátása egyáltalán nem lefedett. Az ergoterapeuta mindig az önálló, értelmes tevékenységet helyezi előtérbe. Nem arra törekszik, hogy tökéletesen visszaállítsa az eredeti mozgásformát, hanem arra, hogy a páciens képes legyen egyedül kivitelezni az ellátásához legfontosabb dolgokat. Intézetünkben az ápolás és betegellátás alapszakon belül folyik a négyéves képzés. A diplomájukat megszerzők az orvosi diagnózisra és a saját vizsgálataikra alapozva önállóan kezelési célokat határoznak meg, rövid és hosszú távú kezelési tervet készítenek, elvégzik a tevékenységalapú ergoterápiás kezelést, beavatkozást, majd azt önállóan értékelik. A terápia során a lehető legmagasabb szintű funkciót és önállóságot éri el a beteg. Az ergoterapeuta képes az egyes segédeszközök elkészítésére, módosítására, emellett egyéni és csoportos tanácsadást nyújt. Tevékenységi köre némileg szűkebb, mint egy gyógytornászé. Elhelyezkedni a rehabilitációs intézeteken túl a kórházak hasonló részlegein tud, és nagy szükség van rá a szociális és idősellátásban, a gyermekotthonokban is.