Frissen Zalából

2021.12.03. 11:08

Csillagászati szenzáció! Az eddigi legkisebb exobolygót fedezte fel a zalai Dr. Csizmadia Szilárd a kutatótársaival

Egy különleges, ultrakönnyű, szokatlan pályán mozgó, nagyon kicsi exobolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport. Az eredményről közleményben számolt be a zalaegerszegi születésű, Berlinben élő csillagász, Dr. Csizmadia Szilárd és társa, Dr. Kristine Wai Fun Lam csillagász a nemzetközi és magyar szaklapokban. A felfedezés a Német Légügyi és Űrkutatási Centrum Bolygókutató Intézetének naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygókat kutató csoportjában született.

Mozsár Eszter

A felfedezést a világ egyik vezető tudományos folyóirata, az amerikai non-profit Science magazin tette közzé. A hong-kongi-brit, posztdoktori ösztöndíjas csillagász és a zalaegerszegi Vega Csillagászati Egyesület elnöke a tanulmányban kifejti, hogy a rendkívül kis tömegű és a Földnél kisebb méretű exobolygók felfedezése is valósággá vált mára, miközben olyan alapvető tulajdonságaikat, mint tömegüket, sugarukat és csillagkörüli pályájukat nagy pontossággal tudják már mérni. A 78 kutatóból álló csillagászcsapat által felfedezett új bolygó a legkisebb exobolygók egyike, a GJ 367b nevet kapta. Tömege a Földének kb. a fele, mérete a 71%-a. Mindezekkel az adatokkal a ma ismert mintegy 5000 exobolygó között ez a planéta az egyik legkönnyebb és legkisebb. Mindössze 7 óra 43 perc alatt kerüli meg a csillagát, ennyi ideig tart ott az év hossza. Átmérője mintegy 9100 km. Ezzel a mérettel kisebb a Földnél, de nagyobb a Marsnál. 31 fényévre van a Naprendszertől, közelsége okán ezért ideális célpont további részletes vizsgálatokra. A GJ 367 bolygórendszer a Vela (magyarul: Vitorla) csillagképben található, amely a déli égbolt egyik konstellációja, olvasható a közleményben.

A Föld, a GJ 367b és a Mars méretarányosan egymás mellett egy képen. Az újonnan felfedezett GJ 367b egy szubföld, vagyis Földnél kisebb átmérőjű bolygó.
Fotó: Román Dávid / VCSE / Wikipedia

A különleges felfedezésről a kutatócsoport egyik vezetőjét, a közlemény szerzőjét, Dr. Csizmadia Szilárdot kérdeztük.

- Az ilyen bolygók nagyon ritkák. Egy másikat ugyancsak idén fedeztek fel, az fele akkora tömegű, mint a Vénusz, de nagyobb méretű, mint a most felfedezett bolygó – tájékoztatott a csillagász. – Eddig csupán ez a kettő ismert, amelyek tömege, sugara precízen meg van mérve és kisebbek a Földnél és más csillag körül keringenek. Ezért nagy felfedezés ez. Másik különlegessége, hogy olyan sűrű, mint a vas. Nem tudjuk hogyan alakult ki, valószínűleg egy nagyobb bolygó maradványa, csak olyan közel került a csillagához, hogy elvesztette a csillag hőjének hatására a külső rétegét, s ez a sűrű mag maradt vissza.

Dr. Csizmadia Szilárd a zalaegerszegi VMK-ban az Asztrofoto 2019 kiállításon 2020 márciusában
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap / Archív

- Milyen technikával lehet az ilyen különleges égitesteket megtalálni?

- Csak a 90-es években kezdték használni azt a technikát, amivel ilyen kis sebességű objektumot tudunk mérni. Érdekessége az, hogy a 2021-es nyári olimpián az aranyérmes Milák Kristóf 160 centiméter/másodperccel hasított a medencében, a mi bolygónk fele ekkora sebességgel mozog az égbolton. Nagyon speciális mérőeszközöket használunk, például a HARPS nevezetű, Chilében található spektrográfot, s ennek a technikának a tovább fejlesztése tette lehetővé, hogy ilyen kicsi sebességeket mérjünk. Természetesen tovább keresünk, célunk, hogy földszerű exobolygót találjunk napszerű csillag körül. Tehát olyan bolygót, ami a Földre legjobban hasonlít, ám másik csillag körül kering. Nem könnyű feladat, ehhez harmad-negyed ekkora jeleket kell mérni, ebben segítségünkre lesz a PLATO űrtávcső, ami várhatóan 2026-ban indul majd útjára. Az szolgáltatja majd azokat a jeleket, ami alapján talán megtaláljuk a Föld ikertestvérét.

Az ismert legkisebb tömegű exobolygók helyzete a tömeg-sugár diagramon.
Fotó: VCSE

- Hatalmas felfedezés a mostani, mire számítanak a csillagászok?

- Arra számítunk, hogy a méréseinket mások is használják, ők is elkezdenek hasonló bolygókat keresni. Jelenleg körülbelül 200-250 csillagász foglalkozik exobolygó kereséssel, de tény, hogy ennek a tudományágnak jelenleg két fő területe van, a kozmológia és az exobolygó kutatás. Az utóbbi évek fizikai Nobel-díjait kozmológusok és exobolygó kutatók kapták. A 2019-es fizikai Nobel-díjas Michael Mayor egyébként társszerzője a cikkünknek. Azt, hogy ezt a bolygót felfedeztük, a DLR-ben (Német Légügyi és Űrkutatási Centrum Bolygókutató Intézet) vált lehetővé. Tényleg csapatmunkáról beszélünk, rajtunk kívül még 76 csillagász dolgozott Japántól, Svájcon át az Amerikai Egyesült Államokig, tehát sokan hozzájárultak észleléseikkel, hogy a bolygó paramétereit meg tudjuk határozni. Ezt a projektet mi ketten vezettük kollégámmal, Kristine Lammal.

Ezek is érdekelhetik