Új nagykanizsai kezdeményezés advent idején

A földön fenyőágakból formált óriási spirál fogadta a gyerekeket, a spirálon aranyszínű filcből csillagok, szabályosan elhelyezve.  A fenyőág spirál út közepén egy nagy gyertya égett kék terítőre helyezve, mellette egy szál rózsa. Amikor a gyerekek – szüleikkel – az ünnepi csöndben beléptek, kizárólag ez az egy nagy gyertya világított. Ekkor énekelni kezdtek, majd egyenként elindultak kezükben egy almával, melyben kis fehér gyertya állt. Végigmentek az úton egészen a spirál közepéig, majd ott a nagy, már égő gyertyáról meggyújtották a saját kis gyertyájukat, s a kifelé vezető úton letették a földön lévő aranyló csillagok valamelyikére.

– Mindegyik gyermek a saját ritmusában lépegetett - mesélték a társulat tagjai. - Voltak olyanok, akik komolyan, áhítattal, mások viszont bizonytalanul – és segítséggel – találtak csak rá útjukra. A spirális út járása közben az úton lévőt társaik az adventi dalokkal kísérik, várakozással, csönddel, tiszteletben tartva az egyéniségét. Aztán mire mindenki rárakta gyertyáját egy csillagra, kivilágosodott a tér.  Mit élhet meg az, aki végig megy ezen a spirális úton? Az emberi aktivitás lényegét: ha az ember elindul és halad befelé – azaz nagy figyelemmel tanul, dolgozik, elmélkedik – odabent fényt talál. Ez a fény közös, mindenki számára megtalálható. A megtalált közös lángról meggyújthatja a saját fényét, és azt kihozhatja a többieknek, azaz: nem rejti el magának, hanem odaadja a közösségnek, hogy ezáltal egyre melegebb és világosabb legyen azon a helyen, ahol éppen vagyunk. Életutunk újrajárása ez, visszatekintés a születésig.

Hozzátették: várakozás. Az ünnep a hozzá vezető úton születik meg. Ez az út nem kifelé vezet, hanem befelé. Nem lehet rajta sietve végigrohanni, gyorsan elérni a célt, meg kell élni minden állomását. Megtalálni a zajban a csendet, a káoszban a rendet, a sötétségben a fényt: sok idő. A külső formák segíthetnek, hogy belül valami megszülessen. De a formák tartalom nélkül, üres kagylóhéjak igazgyöngy nélkül. Igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség, advent négy hetéhez tartozik egy-egy erény, melyek gyakorlása segít, hogy utunk végén megszülessen bennünk is az Isteni gyermek.