Főkertészre lenne szükség a zalaegerszegi városvédők szerint

Bevezetésképpen Czeglédy András elnök a város közterületi fáinak helyzetéről villantott fel néhány képet. A parkerdei fűzfák, a vasútállomási posta előtt állt bálványfa nem állta ki a viharokat, a Deák téren és Zrínyi úton álló platánfákról termetes ágak szakadtak le, jelezve, hogy a városi környezetet gazdagító növények veszélyt is jelentenek, és ennek elkerülése érdekében fokozott gondosságra szorulnak. Legyen szó ápolásról, beruházásról. Jó példaként említették a Galamb utcai parkoló építésekor meghagyott fát, rosszként pedig a az uszoda-strand kialakításakor a napokban kivágott termetes ezüstfenyőt. Mindezek miatt nézték aggodalommal a Göcseji Múzeum rekonstrukciójával kapcsolatos műveleteket. Az épület előtt álló fát még anno a takarékpénztári irodáknak és bérlakásoknak helyet adó épület udvarának díszére, árnyékolására ültették, tehát ez száz évnél régebben történhetett.

A fa körül az udvar megszűnt, azt is kibírta, hogy hosszú évekig aszfaltburkolat övezte, amit tágasabb, földsávval körített térköves burkolat váltott fel. Ezek után most az építkezés felvonulási területén találta magát az öreg fa. Felvétel tanúsítja, hogy a felújítás kezdetén építési anyagokkal is “megtámasztották”, amit aztán kérésre eltávolítottak és védőpalánkot is kapott. Ezek után meghökkenve látták, hogy miközben jelentősen lecsökkent az épület előtti téren a zöldfelület, a múzeumi látogatók kiszolgálására beton ülőalkalmatosságok épültek. Ezek egyike a platánt karéjozza, amelynek alapozásakor elérték a gyökérzetet is.

A könnyed látványt nem nyújtó építmény (ülőfal) indokát firtató kérdésre az önkormányzat műszaki osztályától az egyesületnek küldött válasz egyebek mellett arról szólt, hogy a kivitelezéskor egy sérült gyökér visszametszése, ápolása megtörtént. A korábbi burkolatok mélyebb rétegeit is eltávolították, kiszabadítva belőlük a fa gyökérzetét. A jelenlegi kialakítással pedig a korábbinál nagyobb “csurgófelületet” kapott a platán, amelynek jelentőségét a burkolt környezet is kiemeli. Az ülőfal egyébként szolgálja a lejtős terület megtámasztását, és vízmegtartó köszöbként szolgálja a fa vízfelvételét is, szólt a válasz

Erre reagálva dr. Horváth Rudolfné kert- és tájépítész közbevetette, miszerint a jelen körülmények nem biztosítják a fa statikai védőzónáját, sem az elvárható csurgófelületet, ami lényegében a korona átmérőjével azonos. Bár a Batthyány utcában magas a talajvíz és a fa onnan nyeri a folyadék zömét, de fontos lenne a felső rétegen átszűrődő csapadék is, tette hozzá.

Szintén ő volt, aki kiemelte ki, az önkormányzat egyébként fogékony a civilszervezet felvetéseire, figyelmbeveszik észrevételeiket. Ezt tovább erősítené, ha elkészülne a városi favédelmi terv, amit aztán széles körben ismertetnek, hogy az itt élők megtudják, milyen értéket képviselnek ezek a fák, különösen a védettek.