Zrínyire emlékeztek Zalaegerszegen – Egyéves halasztással tartották meg a tudományos ülést

Ezt a megállapítást tette dr. Padányi József vezérőrnagy, aki szerdán a városi díszteremben megrendezett tudományos ülésen tartott előadást.

Anno a rendezvényt Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából hirdették meg, de a járványhelyzet miatt egyéves halasztást szenvedett. Erre is utalt köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester, aki kiemelte, számos történeti témájú rendezvény adott és ad alkalmat a város és a megye múltjának megismerésére. Ehhez kapcsolható az szimulációs program is, amelynek köszönhetően VR-szemüveget viselve bejárhatóvá válik az 1600-as évek Zalaegerszege.

Szavait követően a tudományos ülést levezető dr. Kostyál László múzeumigazgató elsőként dr. Padányi Józsefet kérte a Muraköz védelméről szóló előadásának megtartására. Mint elhangzott, Zrínyi Miklós a korát meghaladó stratégiai képességekkel rendelkezett. Zrínyiújvár kiépítésével korlátozni tudta a törökök betörését a térségbe, megnehezítette számukra a Stájerország felé vezetett portyázásokat. A védelem mellett megteremtette a lehetőségét a támadásnak is. Az akkori hadtudomány szerint lehetetlennek tartott vállalkozásban, az 1664. január–februárban vezetett hadjáratban kihasználta a meglepetést, hogy télen addig ritkán hadakoztak. Huszonötezres seregével 240 kilométert tett meg ellenséges területen, közben szinte az összes török helyőrséget felszámolta, felégette az utánpótlásukat szolgáló eszéki Dráva-hidat is.

A következő előadó, dr. Négyesi Lajos ezredes Zrínyi Miklós életének 1650–51-ben történt eseményei és Odüsszeusz sorsa közötti párhuzamokra hozott példát. Zrínyi a felesége halála után minden erejét a török elleni küzdelemre fordította, és kihasználva a jó szeleket, sorsa hajóját szerencsecsillaga felé irányította. Az előadó – aki ezen nézeteit a nyilvánossággal eddig nem osztotta meg – értelmezése szerint Zrínyi szerencsecsillaga ez esetben Szigetvár volt, amelynek visszafoglalása számára szimbolikus lett volna, hiszen dédapja 1566-ban életét áldozta, amikor a török megostromolta a várat.

Dr. Hausner Gábor alezredes a Zrínyi-kultuszról, a történettudományban elfoglalt helyéről fejtette ki gondolatait. A Zrínyiújvár feltárásának eredményeiről pedig dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató szólt. Sikerült feltárni egy barokk szállásépületet, benne cserépkályhákkal, ráleltek a várkútra, és a védművek szerkezetét is meghatározták, emelte ki.