Az Antikrisztus már köztünk jár? Dr. Bábel Balázs Keszthelyen misézett

Az érsek felidézte: a Kármel-­hegyen élő remeték és szerze­tesek imádsággal, Isten sze­retetében töltötték a napjaikat, de menekülniük kellett az egyre erősebbé váló iszlám (akkori elnevezéssel: szaracén) üldöztetések elől; sokakat közülük megöltek.

– Eltelt több mint hétszáz esztendő, és a probléma mind a mai napig létezik, jóllehet vannak közeledések, de azért a keresztényeket a fundamentalista iszlám ma egyre jobban szorongatja, üldözi – fogalmazott a főpásztor. – Láthatjuk a televízióban: több helyen lefejezik a hitvalló keresztényeket, és ez az eszme Európában is egyre nagyobb veszélyt jelent számunkra.

Dr. Bábel Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy újra erősödik az ateizmus Európában. Mint mondta, a hivatalos állami ateizmus ugyan megszűnt a kommunizmus bukásával, de újra meg újra felüti a fejét. Szerinte a ma embere ugyan nem harcol Isten ellen, de úgy él, mintha az Úr nem létezne. Azt mondta, a sokat hivatkozott szekularizáció, vagyis az elvilágiasodás arra tereli az emberek figyelmét, hogyan élhetnek kényelmesebben, miként használhatnák ki még inkább a földi lét örömeit és lehetőségeit.

– Azt is látjuk, nemcsak a hitével van baj a mai embernek, hanem az erkölcsi felfogásával is – folytatta a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye érseke. – Felforgatják az évezredes rendet, azt, ami magától értetődő volt akár 30-40 évvel ezelőtt is. A genderprogramokkal elképesztő dolgokat mondanak arról, mit tehet meg az ember ebben a kollektív őrületben, ami egyelőre Nyugat-Európában jellemző, de már itthon is vannak követői, akik úgy gondolják: betölthetik Isten szerepét is. Nekik nem számít az erkölcsi rend, néha az az érzésünk a megdöbbentő híreket hallva, hogy eljött az Antikrisztus kora.

A Jelenések könyvében, Szent Pál leveleiben az áll: a végső időkben szinte olyan erővel hirdetik majd a gonoszságot, mint maga Jézus Krisztus az evangéliumot és a jót. Ezért mondják Antikrisztusnak azt a szellemiséget, amely teljesen ellentétébe fordítja a jézusi tanítást – fűzte tovább a gondolatot dr. Bábel Balázs, rámutatva: sokan mondták, a Covid után nem élhetünk úgy, mint a járvány előtt, ugyanakkor a lazításokkal azt látjuk, a többség azt keresi, hogyan térhetne vissza oda, és a figyelmeztető jelként értelmezhető árvizek sem teszik összeszedettebbé az embereket.

Az érsek Jézust idézte: a gonoszság elhatalmasodásával sok szívben kihűl a szeretet, de aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül, majd leszögezte: az egyik legnagyobb gonoszság ma az, hogy már gyerekkorban meg akarják változtatni az identitást, a nemeket: azt, amit Isten a természetünkbe írt.

– Az identitásunkat Isten adja, de nemcsak olyan formában, hogy férfinak és nőnek teremtett bennünket, hanem azzal is, hogy a saját képére alkotott – szólt a főpásztori tanítás. – Ezért szent a fogantatásunktól kezdődően az emberi élet, és ezért nem lehet azzal kísérletezni. Isten adja nekünk az igazi identitást, Szűz Máriával pedig felmutatja azt az embert, aki bűn nélkül élt: a Szűzanya megmutatja nekünk azt, ahogyan Isten kigondolta, milyen is legyen az ember, aki azonosul az Úr akaratával. A bűn következtében azonban olyanokká lettünk, amit most látunk.

Dr. Bábel Balázs arról is prédikált: zarándokok vagyunk egész életünkben, de nem céltalanul, mert ha a halállal vége lenne mindennek, akkor lehetne azt mondani, hogy az élet nem érte meg.

– Ám az evangélium megerősít bennünket: Jézus Krisztus feltámadott, és mi is feltámadunk, mert van üdvösség és isteni irgalom. Ebben a világban, amikor annyi ellenkezéssel találkozunk, s olyan nehéz jó kereszténynek lenni, mindig kapunk erőt ehhez: a hitünkhöz – szögezte le a kalocsa-kecskeméti érsek, akinek főpásztori jelmondata is sokatmondó: Pro Regno Dei, vagyis: Isten Országáért…