Lazacfarmot hoznának létre Zalaegerszegen – íme a részletek!

Lazacfarm létesül Zalaegerszegen. A Magyar halgazdálkodási operatív program (Mahop) a Magyarország számára lehívható Európai Tengerügyi és Halászati Alapból mintegy 3 milliárd forintot biztosít a várhatóan több mint 8 milliárdos projekt megvalósítására.

A lazacfarmot magánberuházásban hozza létre a tavaly alakult budapesti Zalmon Kft. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta, hogy tavaly jelentkezett az önkormányzatnál a befektetői csoport. Több területet megnéztek, és az északi ipari parkban találtak is megfelelőt, de attól tették függővé a beruházást, hogy sikerül-e jelentős európai uniós támogatáshoz jutni. A mintegy 3 milliárd forint elnyerésével ez a feltétel teljesült, most elkezdik a tárgyalásokat a befektetőtársakkal, és ha sikerrel járnak, ősszel bejelentés várható a régióban egyedülálló fejlesztésről.

– Olyan, környezetvédelmi szempontból minden szabálynak megfelelő, egészséges lazacot tenyésztő üzemet szeretnének kialakítani, ahol a tengerekkel ellentétben nincs jelen szennyeződés, gyógyszermaradvány, mikro­műanyag, így teljesen egészséges halat tudnának piacra juttatni. A terveik szerint első ütemben évi ezer tonna lazacot tenyésztenének, és feldolgozás nélkül értékesítenék. Ehhez 30 munkahelyet teremtenének. További ütemeket is terveznek, de az már a jövő kérdése – fűzte hozzá a polgármester.

A lazacfarmhoz a vizet nagyon mély kútból nyernék, a kiváló minőséget adó karsztvízrendszerbe szeretnének lefúrni az északi ipari parkban. A felhasznált vizet visszasajtolják alapos tisztítás után a földbe.

A zalaegerszegi lazactelep világszínvonalú ­technológiák és nemzetközileg elismert szakemberek bevonásával válhat a régió lazactenyésztésének úttörőjévé, írta az MTI. A távirati irodának Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója elmondta: a kft. céljai között nem csupán a prémium minőségű termékek forgalmazása szerepel, értéket és sikeres hazai márkát kívánnak létrehozni.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a fejlesztéssel kapcsolatban azt mondta: őt már évekkel ezelőtt megkeresték a befektetők, és kormányzati támogatást kértek.

– Sikerült megszereznünk Nagy István agrárminiszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter támogatását is, erős csapat lobbizott, hogy megvalósulhasson a fejlesztés – fogalmazott Vigh László, aki nagyon fontosnak tartja, hogy termelőüzem épülhet a városban, és egészséges élelmiszert állít majd elő.

Lazactenyésztés a világon több helyen folyik már. Azért kezdtek bele, elsőként Norvégiában a hetvenes években, mert a vadon élő atlanti-óceáni lazacok állománya jelentős mértékben lecsökkent. Norvégiában ugyanakkor tengeri tenyésztést folytattak, ami problémákat vetett fel. A lazacokat halliszttel táplálták, annak alapanyagát pedig a legkevésbé fenntartható és az élővilágra káros módszerrel, gyári vonóhajós halászattal nyerték. A tengeri ketreces tenyésztés során pedig gondot okoztak a tengeri tetvek és a gyakran elkerülhetetlen antibiotikumos kezelések.

A lazac nem igényel sós vizet, így szárazföldi farmot bárhol létre lehet hozni, s bizonyára jó befektetés, hiszen évente 5 százalékot meghaladó mértékben növekszik a lazac iránti kereslet, miközben szűkülnek az előállítás feltételei. A szárazföldi farmokon a halak nincsenek kitéve tengeri fertőzéseknek, nem gyógyszerezik a lazacokat, s a különböző tartályokban az életciklusuknak megfelelő áramlási körülmények, hőmérsékleti viszonyok között élnek.