Így emlékeztek meg a trianoni békediktátum évfordulójáról Zalában

A Kézfogás-dalt Hévízen az Illyés-iskola kórusa adta elő, Papp Gábor polgármester pedig beszédében ezzel kapcsolatban kiemelte, „ez a közös ima, ez a mi hitvallásunk kovácsolt belőlünk ezekben a percekben egy csodás közösséget ”.

A városvezető emlékeztetett, 1920. június 4-én megállt az élet Nagy-Magyarországon, mert a megcsonkított ország irtózatos térképe lebegett az emberek szeme előtt. Szerinte most a gyász évszázadát követően – amellett, hogy soha nem feledhetjük a történteket -, eljött az újrakezdés ideje, amelyhez arra van szükség, hogy jobban megismerjük magunkat, történelmünket, s őrizzük hagyományainkat, nyelvünket, kultúránkat.

- Újra kell építeni a magyar közösségeket, minden erőnkkel azon lenni, hogy őrizzük nyelvi és kulturális kincseinket ebben a hazában, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken és Burgenlandban – szögezte le Papp Gábor, azt kérve: – Tegyünk meg mindent azért, hogy határon innen és túl a magyarság mindig képes legyen egy nemzetben gondolkodni és élni. Ebben segítsük, támogassuk egymást, nyelvünkben, kultúránkban élve tovább.

Őrtüzet gyújtottak

A nemzeti összetartozás napjának előestéjén a magyar- szlovén határon kigyulladt az őrtűz. A rédicsi határátkelő kilépési oldalán gyűltek össze az emlékezők a Vigh László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő által szervezett Őrtüzek a nemzetért megemlékező rendezvényen. Az ünnepség kezdetén Páli Zoltán csesztregi plébános szólította közös imára az egybegyűlteket, a harangszót követően Soós Endréné, Rédics polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Vigh László mondta el emlékező beszédét.

- A nemzeti összetartozás napjának előestéjén emlékezünk és őrtüzet gyújtunk, hogy a szomszédos országban élő magyarok is lássák, hogy nem hagytuk őket magukra, fontosak számunkra – mondta Vigh László. – Fontos, hogy a határon túl is megmaradjon a magyar nyelv, hogy magyar édesanya magyar gyermeket szüljön. Fontos a kultúra, amit őriznek. Ezért támogatjuk, hogy óvodák, iskolák, bölcsődék újuljanak meg, mert oda magyar gyermekek járnak és nekik magyar anyanyelvet tanítanak.

Beszédét követően Vigh László gyújtotta meg a máglyát, az őrtűz a nemzeti összetartozás jelképeként lobogott. Zárásként Páli Zoltán mondott Miatyánkot a határon túliakért, Bálint Csaba operaénekes a Bánk bán című operából adott elő áriát, Herman Gréta az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalát énekelte el, a Zalai 47-es Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai pedig díszsortüzet adtak.

A rendezvényen részt vett Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, Horváth Ferenc szlovén parlamenti képviselő, Máthé László Eduárd lendvai főkonzul, a megye több közéleti személyisége, intézményvezetője, s polgármesterek és képviselők a határon túlról és a térségből.

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ortuz-gyult-a-nemzetert-redicsen-5278027/

Hátrányból előny

Zalaegerszegen a Bajcsy- Zsilinszky téren felállított országzászlónál gyülekeztek tegnap délután a megemlékezők. A rendezvényen Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos idézte fel a 101 évvel ezelőtt történteket.

- Magyarországot 1920. június 4-én keresztre feszítették, ám próbáljuk a hátrányt előnyre fordítani – mondta a politikus. – Azt szeretnénk, hogy a határon túli magyarokat ne tekintsék ellenségnek, hanem erőforrásnak, akik megőrzik nyelvüket és kultúrájukat, akik az ott élő nemzeteknek is erőt adhatnak. A kormány az elmúlt évek alatt százmilliárd forintot fordított arra, hogy a magyarság a Kárpát-medencében megmaradjon. Úgy gondolom, hogy mi leszünk Európa következő letéteményesei az Elbán innen. Olyan Európát szeretnénk építeni, amelyben nem lesz hátrány, bárhol él egy kisebbség. Szeretnénk egy teljesen új Magyarországot építeni és ebben nagyon számítunk a határainkon túl élő magyarokra is.

A rendezvényen közreműködött Pál Kriszti énekes és Besenczi Árpád színművész, színházigazgató. Az ünnepség végén a város és a megye vezetői, szervezetek, intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.

És mi mégis élünk!

„Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik./A haza, a haza egyenlő volt mindig/ ezer év óta már, és mindig az marad,/mert nem darabokból összetákolt darab:/egytest a mi hazánk, eleven valami!/ Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.” – ezzel, a Babits Mihály: Áldás a magyarra című verséből kölcsönzött idézettel nyitotta megemlékező beszédét Balogh László polgármester Nagykanizsán, a Nagy-Magyarország Emlékműnél rendezett megemlékezésen. – Megjártuk a poklot és oly sokszor hullottunk darabokra, hogy a józan ész szerint már nem szabadna léteznünk – szögezte le. – Mert nincs oly erő, akarat és hit a világon, amely képes lenne Muhi után felállni, a mohácsi vészt követően királyt temetni, Nagymajtény után küzdeni, Világos után gyászolni és Trianon után életben maradni. És mi mégis élünk! Mindig felálltunk és mindig építettünk, országból hazát. Tisztelet a Kárpát-medencének, tisztelet a magyarnak!

Cseresnyés Péter államtitkár beszédében rámutatott: a szégyenteljes trianoni szerződés leplezetlen célja az volt, hogy Magyarországot olyan határok közé szorítsa, melyek között végül csak egy életképtelen, szomszédainak kiszolgáltatott nép marad. Ám az ország Trianon után megrázta magát, tekintetét a tudásra, a kultúrára emelte és példátlanul gyors talpra állást produkált. Mint mondta: kétségünk ne legyen, a szándék és a recept ma is megvan arra, hogyan tegyenek bennünket kiszolgáltatottá.

- A nyers erő azonban ma már nem divat, ezért a könyörtelenséget selyemkesztyűbe rejtik – szögezte le.

A megemlékezés méltóságát emelte fellépésével Micsinai Dominik versmondó és a Kanizsai Fiatalok Közössége műsora.

Zala veszteségei

Keszthelyen a Várkertben megrendezett megemlékezésen Nagy Bálint polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: mivel már eltűnt az a generáció, mely átélte a döntés súlyát és igazságtalanságát, nekünk kell felidézni és megfogalmazni a fiatalok számára, aminek emlékét őrizni vagyunk kötelesek, amíg magyar ember él a Földön. A településvezető felidézte a trianoni döntést és annak következményeit.

- Nekünk, magyaroknak kell az összetartozásunkat megfogalmazni, kimondani és azt tettekkel bizonyítani. Nekünk Keszthelyen az a kötelességünk, hogy tápláljuk az összetartozásunk érzését, hogy évről évre megemlékezzünk a gyászos dátumról és elmagyarázzuk, továbbadjuk mindezt a fiataloknak. Így maradhat fenn az egykori dicsőség, nagy birodalom, a királyi Magyarország emléke, amely nemzeti büszkeségünk és hitvallásunk bölcsője.

A megemlékezés szónoka, Göncz László történész, író felidézte a 101 évvel ezelőtti történelmi tényeket. Szólt arról, ezeket hányan hányféleképpen értelmezték, valamint megfogalmazta, mit jelentett Trianon a nemzet, a magyar lélek számára. Kitért arra is, hogy Zalának milyen veszteségei vannak: a Muraköz ma Horvátország, a Muravidék Szlovénia része.

- Nagyon sok esemény konkrét forgatókönyve pontosan ismert. Számos információ került elő a legutóbbi időszakban is. Ma már szinte napra, órára pontosan fel lehet tárni az eseményeket. Nem lehet mérni azonban azt a lelki traumát, azt a folyamatot, amely az elcsatolással bekövetkezett. A megemlékezésen Gutai Frank Mór szavalattal lépett fel, Kiss Gábor pedig énekelt. A keszthelyi esemény koszorúzással zárult.