A második világháború utolsó évéről szólt a zalaegerszegi konferencia

A megszállók és áldozatok című, Bakonyi Péter, a Zala Megyei Levéltár munkatársa által szerkesztett forráskiadványt dr. Káli Csaba PhD, a levéltár igazgatóhelyettese mutatta be; majd Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte az előadókat és a résztvevőket, jelezve: a város vezetése minden eszközzel segíti a helytörténeti kutatásokat és az eredmények közreadását, amihez a közgyűjtemények munkatársaiban lel partnerre.

A második világháború utolsó évének zalai vonatkozású eseményeit taglaló tudományos konferencia levezető elnöke, dr. Gyimesi Endre volt országgyűlési képviselő és polgármester a hallgatóság érzelmeit is megmozgatta, amikor a pulpitusra helyezte azt a repeszdarabot, amely az 1944. november 19-én este bekövetkezett, Keszthelyt ér angol légitámadás tárgyi emléke. Ebben a bombázásban vesztették életüket Gyimesi Endre családtagjai, akik épp vacsorához készülődtek.

Az előadások sorát dr. Cseh Valentin PhD, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum munkatársa nyitotta. A történész a zalai olajipar korszakbeli helyzetét vázolva kitért arra is, hogy a kőolaj mennyire meghatározó szerepet játszik a háborúk kimenetelében, s azt is megemlítette, hogy Németország ebbéli igényeit a második világháború első szakaszában a románok mellett a Szovjetunió is kielégítette. Az idő előrehaladtával az amerikai–magyar vegyesvállalat által működtetett zalai olajmezők nagyobb jelentőségre tettek szert, bár a kitermelés nem haladta meg a 800 ezer tonnát 1944-ben. Cseh Valentin szólt a bázakerettyei bombázásról, a lovászi 94-es kút 1944-ben műszaki hiba miatt bekövetkezett kitöréséről, s arról, hogy a termelést mindvégig fenn kellett tartani, noha 1945 tavaszán már a szovjetek diktálták a feltételeket.

Simon Beáta levéltáros a zalai hadikórházak működését tekintette át. A megyeszékhelyen 1944 októberében – főleg fagyást szenvedett – 1016 főt ápoltak hadikórházban, nekik a városban a bajtársi szolgálat szervezésében élelmiszert is gyűjtöttek. Dr. Paksy Zoltán főlevéltáros a zalai nyilasuralom alatt történteket tekintette át, Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója pedig a zalai leventék viszontagságaival ismertette meg a hallgatóságot. Már az I. világháború után megkezdődött a fiatalok katonai jellegű képzése, 1944 végén ez adott alapot ahhoz, hogy az 1925–1929 közt születetteket is kötelezően besorozzák, s egyrészt a keleti frontra, másrészt Németország területére vigyék, Zalából körülbelül 6000 szinte gyerek került így háborús helyzetbe. Őket a hadifogság is sújtotta, s az 1945 utáni politikai meghurcoltatás sem kerülte el őket.

Délután többek között Illésfalvi Péter hadtörténész beszélt a „Bakony” karhatalmi ezred zalai tevékenységéről, valamint dr. Káli Csaba a szovjet megszállásról, Bakonyi Péter pedig a szovjet megszállás polgári áldozatairól.