Kombináld a zalai népviseletet a mai darabokkal! – Frissítve

Arra kérik a vállalkozó szelleműeket, hogy a saját tájegységük egy darabját (szoknya, mellény, blúz/ing vagy csak egy pántlika) vegyék fel és lehetőség szerint kombinálják egy mai ruhával. A bátrabbak persze teljes viseletben is lehetnek a nap folyamán. A kreatív költemények feltölthetők a Facebook eseményhez. Használható a #nepviseletnapja #egynapnepviseletben kifejezések a kép szövegében.

A népviselet napjáról és a zalai értékekről Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzkutatója beszélt. Abban biztos, hogy az internetes közösségi oldalon sokan csatlakoznak majd ehhez a kihíváshoz. Zala megye bizonyos településein jellegzetes viseleti csoport alakult ki a 20. század elején, melynek meghatározó eleme az asszonyok fejdísze, a gyöngyös konty, vagy más néven gyöngyös necc.

- Zala megye népviseletek terén is rendkívül sokszínű, szinte minden tájegységen másfajta ruhát hordanak – fogalmazott. – Például a Kis-Balaton környékén, Zalakomárban a gyöngyös necces, sokszoknyás népviselet jelent meg, sőt néhány helyen még manapság is odafigyelnek erre hagyományra. Épp ezen a vidéken, de még említhetnénk Balatonmagyaródot vagy Zalakarost, hogy látunk az utcán népviseletbe öltözött idős néniket. Akinek feltételezhetően a fejkendőjük alatt még gyöngyöskonty van, sőt szintén láthatóan alsószoknyát, kötényt és réklit hordanak. Ez a népviselet megmaradt a 21. századig. S, mielőtt teljesen eltűnt volna, kapott egy új, közösségi funkciót, hiszen a fiatalok újra elkezdték viselni. A ruhadarabok feltűntek a néptáncsoportokban, az asszonykórusokban, vagy ha az adott települést reprezentálni kellett valamilyen eseményen.

Gyanó Szilvia hozzátette: a gyöngyös konty bekerült a zalaikumok közé, tehát szerepel a megyei értéktárban. Nagyon ügyes népművészek élnek ma is, akik ügyesen készítik ezeket a darabokat.

- A tradíciók őrzése fontos, a motívumok akár megjelenhetnek telefontokokon, vagy táskák díszítéseiben – folytatta. – A gyöngyös necc egyfajta szimbóluma lett ezeknek az előbb említett településeknek. Ugyanígy a kiskanizsai asszonyok rendkívül büszkék az úgynevezett piros hátrakötőjükre, a kényelmes pamut szoknyán kívül, melyen két zseb van. A népviselet napján nagyon jó lenne, ha minél többen csatlakoznának Zala megyéből is a kezdeményezéshez.

Ne feledkezzünk meg gyökereinkről

A Mesebőrönd Társulat egyik tagja, Tőtős Hortenzia Homokkomáromban az Alsócsinga-hegyen készítette a felvételeket, melyen a színes hétköznapi viselete mellett egy kékfestő anyagból készült darabot is szívesen hord. A bordó ruhája pedig Apátfalvi, a Dél-Alföldről ismert.

Tőtős Hortenzia a mai világban különösen fontosnak tartja, hogy ne feledkezzünk meg gyökereinkről. A régi világba természetes igény volt a szép viseletek hordása. Sajátkezűleg varrták és adták tovább e tudást elődeik. Ma ezt iparművészek teszik, akik átörökítik a tudást a ma emberének.

- Számomra ez életforma – folytatta. – Igyekszem a hétköznapokban, a mai ember számára „emészhető” formában tálalni viseleteink darabkáit. Táncpedagógusként, hivatásom tanítani a kultúrát és azt hitelesen képviselni a mindennapjaimban.