Fegyverkovácsok, kolostor az Árpád korban, s a hős Zrínyi emléke – A csatári biblia és hagyatéka

A magyarok bejövetelekor Csatár az őrvidék része volt. Pajzs és fegyverkovácsok éltek itt, akik addig gyártottak fegyvereket, ameddig Szent László király Horvátországot a magyar koronához nem csatolta. A 11. század közepén eladományozták a falut a bajor földről bevándorló Gut-Keled nemzetségnek, melynek sarja, Márton ispán, II. Béla király engedélyével, a saját vagyonából Benedek rendi szerzetesek számára kolostort emeltetett. A kolostor őrizte azt a bibliát, amit a magyar kultúrtörténet felbecsülhetetlen értékeként tartanak számon, s amit egy évszázadon át a csatári kolostorban használtak. A bibliát azonban elzálogosították, s később a stájerországi Admont kolostorában került elő. A biblia magyar vonatkozása a használat mellett az, hogy a lapjain a csatári kolostorral kapcsolatos bejegyzések találhatók. A két kötetből álló, 499 oldalas nagyméretű (56x42 cm) mű 31 nagy jelenetet, 11 egészlapos kánonképet és több mint 100 aranyozott és festett iniciálét tartalmaz. Ma a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzik.

Miután a Gutkeledek itteni ága a 15. században megszakadt, Mátyás király Kinizsi Pálnak adta Csatárt, majd a falu, mivel Kinizsinek nem volt örököse, Bakócz Tamásé lett. A kolostorból Bánffy Boldizsár létesített erődöt, majd I. Ferdinánd jóváhagyásával Zrínyi Miklós birtokába került a vár, aki az 1566-os végrendeletében az erősséget fiaira hagyta, s felesége számára is lakóhelynek jelölte. Zrínyi második felesége Rosenberg Éva csehországi grófnő itt értesült férje hősi haláláról, s 1567-ben lemondott Csatárról, özvegyi jogairól. A várat a török elpusztította, minthogy az apátság is pusztulásnak indult. A rendház a 16. században leégett, az 1600-as évek második felében pedig végleg elpusztult.

Az eredeti templomot a 13. század második felében építették, s 1738-ban állították helyre, majd 1781-ben egy oldalhajóval bővítették. Egy svájci-magyar kulturális együttműködés keretében a leromlott templomot 1992-ben kívül belül helyreállították.

- A templom régészeti és műemléki kutatását, a helyreállítás szakmai irányítását én végeztem. Kibontottuk a tornyon a román stílusú ablakokat, letisztítottuk a szentélyen a román kori részleteket, feltártuk a hajón a gótikus ablakokat és bemutattuk az eredeti bejáratot, a gótikus stílusú déli kaput – emlékezik vissza dr. Vándor László, a megyei múzeum nyugdíjas igazgatója. Elmondja, hogy a templomot román stílusban kezdték építeni, ebben a stílusban készült a szentély és a torony, majd, hosszabb szünet után már gótikus stílusban folytatódott a hajórész megépítése. A barokk építkezés idején a legszebb bővítés a déli oldalkápolna volt 1781-ben.

- A közel három évtizede történt renoválás olyannyira minőségire sikerült, hogy templomunk belseje azóta sem szorult felújításra. A templom külsőjén azonban már kezd látszani az idő múlása. A tornyot 2020-ban pályázati segítséggel felújítottuk, s az éjszakai megvilágítással a Válicka völgyében utazók már sötétben is felfigyelhetnek a csodálatos környezetben meghúzódó templomra. A továbbiakban tervezzük a templombelső világításának korszerűbbé tételét, s többször felmerült már, hogy a híres „Csatári bibliának” is állítsunk emléket a templomban – mondja Furján Gellért atya, s azzal folytatja, hogy a templomhoz tartozó plébánián is sok változás történt az elmúlt 10 évben:

- A 2011-es érkezésemkor egy nyertes pályázatból megújulhatott a plébánia épület teteje és külseje, a belső felújításra 2020-ig kellett várnunk. Itt is látható egy fontos történelmi emlék. A Historia Domusban található egy 1949-es bejegyzés, ekkor az apátság emlékének 800 éves jubileumát ünnepelték. Fényképpel illusztrálva feljegyezték, hogy egy kőből faragott Mária szobor díszíti a plébánia falát, s mint írták: „örök emléke az apátság dicsősségének, amely 400 éven keresztül a környék híveinek összekötő hely volt.” A plébánia udvar megtisztítása és újra gondolása után, közösségi programoknak helyet adó területet hoztunk létre. Sajnos az elmúlt évben a vaddisznók hatalmas károkat okoztak a kertben, ami miatt szinte teljesen használhatatlanná vált a terület. Reméljük, egy új kerítés építésével ez a probléma is orvosolható lesz. Bízom benne, ha a plébánia udvarát alkalmassá tesszük csoportok itt tartózkodására, messzebbről érkező osztályokat, cserkészeket fogadhatunk.

-Sajnos a kolostorra és a Zrínyi földvárra még nem sikerült megszerezni az országos védettséget. Ettől függetlenül a földvárhoz egy sétány kialakítása szerepel a tervünkben. Egy információs táblát azonban még az idén, az első félévben elhelyezünk a faluköszöntő tábla mellé. Gellért atyával egyeztetve terveink között szerepel a parókia épületében egy emlékszoba kialakítása is, ahol az idelátogatók megismerhetik Csatár jelentős történelmi múltját. A templomhoz felvezető út környezetét is szeretnénk fejleszteni, rendezettebbé tenni, kandelábereket felállítani, illetve a történelmi környezetben pihenő helyet kialakítani. A falunkban él Szabolcs Péter szobrászművész, aki tiszteletdíjáról lemondva elkészítette a Csatári Biblia emlékművének tervét, amelynek megvalósításához a forrást még az idén mindenképpen szeretnénk előteremteni, hiszen éppen 880 évvel ezelőtt történt Csatár első írásos említése. Az emlékmű megvalósítása méltó ünneplése lenne az évfordulónak. Ebből az alkalomból az év második felében megszületik Csatár történelmi és táji értékeit magába foglaló kiadvány, amelynek összeállítására dr. Vándor Lászlót és dr. Illyés Zoltánt kértem fel, akik nagy örömömre ezt el is vállalták – tudjuk meg Péntek Gabriella polgármestertől, Szabolcs Pétertől pedig azt, hogy a biblia emlékművét bronzba öntené meg.

Csatáron nem csak az Árpád-kori templom az egyetlen szakrális építmény, a Petend-hegyen az 1753-ban épült kápolna is védi a szőlősgazdákat, hívogatja a túrázókat. A kis kápolnáról 1913-ban található feljegyzés a Historia Domusban, ekkor ünnepelték a kápolna építésének 160 éves évfordulóját, amikor át is építették. A mellette lévő keresztet is ekkor újították meg. Urunk mennybemenetelének ünnepén ma is sokan összegyűlnek a kápolnánál a búcsúi szentmisére.