A járvány alatt Zalában is hiánycikk lett a kerékpár

Élénk a forgalom a kerékpárboltokban, sokan érkeznek átvizsgáltatni a biciklijüket, és vásárlók is szép számmal akadnak. Tavaly csúcsévet zártak a kereskedők, az idei pedig várhatóan további bővülést hoz.

– Olyan emberek is felültek a kerékpárra, akik korábban abszolút nem – fogalmaz Jankovics Ferenc, a nagykanizsai Janko’s Bike Kerékpárbolt tulajdonosa, a hévízi székhelyű TEKER Egyesület alelnöke. – Komplett családok pattannak nyeregbe, hiszen ez nagyon jó szabadidős tevékenység. Ez a vírustól függetlenül is jellemző volt: egyre több a hobbi- és a rekreációs sportoló, s a nagyobb városokban sokan választják a közlekedésnek ezt a formáját a környezettudatosság miatt, vagy egészen egyszerűen azért, mert el akarják kerülni az idegesítő dugókat.

A korábbi profi országúti versenyző azt mondja, a kerékpározók számának növekedése különösen az első hullámban volt jelentős. Szerinte ez nem divathatás, hanem hosszan tartó folyamat, és mivel az európai átlagot még nem értük el, továbbra is hatalmas fejlődés várható e téren.

A szakember felidézi, az első hullámban leálltak a gyárak, s ezt még mindig nem heverte ki a piac, amely komoly logisztikai problémákkal küzd, sokat kell várni az árura. Van ugyan kerékpár, de a korábbiakhoz képest lényegesen nehezebb beszerezni a kedvelt típusokat. Ez a gyerek- és az elektromos modellekre is érvényes.

Mindez nemcsak hazai jelenség, hanem nemzetközi trend, de itthon annyira erős, hogy még télen is sokan bringáztak, ezért például a szokásos év végi leállás elmaradt az üzletekben.

A fokozott kereslet miatt a raktárak a nyár közepére gyakorlatilag kiürültek, és mint Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség (MKKSZ) elnöke egy interjúban elmondta: minden kereskedő legalább a duplájára növelte az idei beszerzési terveit, így az összes gyártónál a szokásos rendelési mennyiség többszöröse gyűlt össze, ezért a szállítási idő jelentősen megnőtt.

Arról is beszélt, a járvány miatt a nyugati országokban, főként az Egyesült Államokban nem volt elég munkára fogható dolgozó, ezért hosszú ideig álltak a konténerek a kikötőkben, ami globális problémákhoz vezetett. A konténerhiány durván megnövelte a szállítási időt és a költségeket. Míg egy éve 3300 dollárért érkezett Magyarországra egy konténer, január végén ez a summa már meghaladta a 13 ezer dollárt, most 8500 körüli az ár. Nem csoda hát, hogy legalább 10 százalékkal nőttek az árak, de a gyártók és a kereskedők a többletköltségeknek csak egy részét hárították át a vásárlókra, tette hozzá Sipiczki Róbert, aki úgy vélte, május végére normalizálódhat a magyarországi kerékpárellátás.

A bővülés pedig az előrejelzések szerint folytatódik, idén akár 10-15 százalékkal is nőhet a hazai értékesítés volumene, mert a bezártság és a korlátozások miatt egyre többen töltik az idejüket a szabadban. Nőtt a túrázók és a futók száma is, a kerékpárt pedig mind többen használják a mindennapokban is, például munkába járni.

– A vírussal sok minden régen megszokott dolog visszatért az életünkbe, például a kerékpározás – szögezi le Karádi Szabolcs, a TEKER Egyesület elnöke. – Ma ez ismét sikk, és persze sokkal jobb, mint a szabadidőnkben a bevásárlóközpontokat róni. Aki egyszer kimegy a természetbe kerékpárral, az vissza fog oda járni kétkeréken.

Az elnök szerint megfigyelhető, ahogy ránk tört a koronavírus, egyre nagyobb lett az igény a friss levegőre, a szabadban végezhető sport- és szabadidős elfoglaltságokra, aminek egyik következménye, hogy megugrott a kerékpárvásárlók száma. S nemcsak új vevők vannak, sokan lecserélték a régi járgányukat.

– Örömteli, hogy egyre több a túra – folytatja Karádi Szabolcs –, és rendkívül pozitív, hogy a résztvevők odafigyelnek a szabályok betartására. Amint leszállnak a kerékpárról, felveszik a maszkot, s a benzinkutaknál, büféknél kerülik a csoportosulást. Kulturáltan és felelősen viselkedik a bővülő létszámú kerékpáros társadalom.

Azok közül pedig, akik nyeregbe pattannak, többen idővel az amatőr versenyzést is kipróbálják, mint például a kanizsai Szekeres Dorina, akinek plusz motivációt jelent a fogyás.

– Amikor évekkel ezelőtt biciklire ültem, annak az volt a legfőbb oka, hogy súlyproblémákkal küszködtem, nemrégiben pedig azért vettem elő a kerékpáromat, hogy leadjam a szülés utáni súlyfeleslegemet. Mindkétszer sikerült a tervem. Az első alkalommal 12 kiló ment le, most pedig 85 kilóról 58-ra fogytam. Nekem ez a legfontosabb a biciklizésben, de sok olyan embert ismerek, akinek például az egészséges életmód az elsődleges szempont. A kerékpározásnak számos nagyon pozitív hatása van az emberre, az pedig bónusz, hogy mindezek mellé még jól is nézhet ki és javul a közérzete.

Szekeres Dorina tapasztalatai szerint a sok nőnél jelentkező szülés utáni depresszió kezelésében is segít a tekerés. Túl a mozgás jótékony hatásán kiváló kikapcsolódási lehetőség, s alkalmat kínál a kimozdulásra, illetve arra, hogy másokkal találkozzon az ember. A gyermeket nevelő anyák pontosan tudják, ez hatalmas kincs, fűzi hozzá a fiatal nő.