Zalai falvak templomai

2021.03.25. 07:00

Csesztreg Árpád-kori temploma egyedüli a térségben

Ahogy a 86-os főútról Cupnál lekanyarodunk Csesztreg felé, közvetlenül a jobb oldalon találjuk a Mihomi erdőt. 1993-ban a csesztregi önkormányzat felkérésére Kvassay Judit a Göcseji Múzeum munkatársaként ásatásokat végzett itt, mert a hagyomány szerint erre feküdt Csesztreg, mielőtt a mai helyére költözött. A helyiek megmutatták a Cupi-patak partján azt a kis halmot, amely alatt az egykori templom romjait sejtették, olvashatjuk a megyei múzeum, Fejezetek Csesztreg történetéből című monográfiájában, amelyben az ásatáson túl dr. Vándor László összefoglalta a falu és környéke középkori történeti topográfiáját, dr. Kostyál László pedig a csesztregi templom freskóit készítő ifjabb Dorffmeister István munkásságát ecsetelte. Az ő kalauzolásukkal mutatjuk be a Zalai falvak templomai sorozatunkban a környék történetét, benne Csesztreg templomának szerepét.

Győrffy István

Az ásatáskor azonban nem a régi Csesztregre bukkantak, hiszen a középkori Mihon falu volt itt, amely a török támadásokkor elpusztult. Csesztreg a középkorban a környék központi települése volt. Kialakulása a Kerka folyó átkelőjénél, útvonalak találkozásánál történt, ezért vált nagyon hamar a Bánfi birtokrendszer egyik központjává. A község első írásos említése 1275-ből való, amikor Cheztregh alakban szerepelt egy oklevélben. 1381-ben már két Csesztreg létezett, Alsó és Felső, amelyek nagyjából egyforma nagyságúak voltak. Az eredeti falu Felsőcsesztreg volt, ennek északi szélén épült fel a templom, melyről 1334-ben írnak először. A ma is álló szentegyház nem csak Csesztreg középkorának egyetlen megmaradt építészeti emléke, hanem az egész környéknek is.

A még beállványozott csesztregi templom a megújult tetővel
A templom a tetőfelújítás előtt, a középkorban temető vette körül, majd a török korban, rövid életű várrá erődítették

A Szent Mór (Mauricius) tiszteletére emelt épület építési kora a kutatási eredmények alapján a 13. század utolsó negyede és a 14. század legeleje közötti időszak lehetett. „Nem tudjuk, hogy a mai épületet megelőzte-e egy korábbi templom, hiszen régészeti kutatás nem volt. Az épület mai stílusjegyei, támpillér nélküli sokszögzáródású szentély, keskeny, mérmű nélküli gótikus ablakok, nagyméretű, inkább még a román tömeget idéző homlokzati torony, mind-mind a korai gótika stílusának jegyei. Ugyanezt erősíti meg a templom két faragott kőemléke, a szentély északi falában előkerült szentségház és a nyugati kapu keretelése is. A templom közelében volt a pap kúriája, melyről 1389-ből ismerünk említést” – olvashatjuk Vándor Lászlótól, akitől megtudjuk azt is, hogy 1322-ben Csesztreg vámhely is volt.

A gyönyörűen kifestett templombelső
A diadalív előtere, mögötte a szentéllyel

Mátyás király uralkodásának ideje a környék számára is fellendülést hozott. 1469-ben mezővárosnak nevezik a települést, ami vásártartási joggal is együtt járt. A szellemi élet is fellendült, s mivel a középkori Magyarországon nem volt egyetem, a magasabb iskolai képzésre vágyók Bécsben, Krakkóban, Prágában folytathattak teológiai vagy jogi tanulmányokat. Köztük csesztregieket is találni. A bécsi középkori egyetem anyakönyvében fellelni Csesztregi Imre nevét, aki 1456-ban iratkozott be és 1459-ig tanult ott. Néhány évtizeddel később, 1515-ben és 1517-ben Csesztregi Bálint tanuló neve szerepel a krakkói egyetem anyakönyvében. Az 1524-es Bánffy birtokok részletes összeírásában Csesztreg gazdasági kerület. „A templomtól északra még jórészt megfigyelhetők a középkori terepviszonyok, sejlik az egykori temetőárok vonala. Ennek szélessége azt mutatja, hogy a 17. század elején Kanizsa török kézre kerülését követően rövid életű a csesztregi vár, amely a templom megerődítésével jött létre” – fogalmaz dolgozatában Vándor László.

A freskókat ifjabb Dorffmeister István készítette, falképeit egy évszázad múltán, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg
Aki teheti, nézze meg a falképeket

A mihoni ásatás említése azonban azért is fontos, mert képet kaptunk arról, milyen károkat okozott a török hódítás. A környéken elpusztult falvak száma tizenhárom, ez a térség falvainak több mint harminc százaléka. Középkori temploma csupán két falunak maradt meg, Csesztregnek és Kálócfának, ez utóbbit sajnos a múlt században elbontották. A Szent Mór (Mauricius) tiszteletére emelt templom állapota a 18. század folyamán folyamatosan romlott, mígnem 1803-ban a kegyúri Eszterházy család renováltatta. Ekkor festette freskóit ifjabb Dorffmeister István, amelyeket egy évszázad múltán, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg, aki jelentősen át is festette azokat. 1993-94-ben egy nagyméretű restaurálást kapott a templom, a freskók azóta újra régi fényükben ragyognak. A templom kifestése 1994-ig tartott, s a következő évben kezdődtek el a kültéri munkálatok. A templom mindvégig megőrizte Szent Mór (Mauricius) titulusát. Hogy ki volt Mauricius, azt a történelem így őrizte meg: római katona, aki társaival 287-ben szenvedett vértanúhalált. A Maximianus római császár keresztényüldözésekor egy Egyiptomból toborzott római légió (6600 ember) vonakodott reszt venni a keresztényüldözésben, ezért először megtizedelték, majd a svájci Agaunum mellett – ma St. Moritz – felkoncolták a légiót.

Az orgonát a pécsi Agnester József és fia orgonagyárosok készítették 1906-ban

Jelenleg az Árpád-kori templomot kívülről állványzat takarja, javításokat végeztek rajta. Erről Páli Zoltán plébános a következőket mondja:

-A templomon pályázati segítséggel tavaly történt felújítás. Műemléki templomról van szó, ezért először az engedélyeztetés procedúrája, illetve, a terveztetés zajlott. A templom teljes tetőzetét sikerült lecserélni a műemléki útmutatás szerint és az általuk engedélyezett anyagok felhasználásával, valamint elkészültek a tetőzet bádogos munkái is. A Szombathelyi Egyházmegye biztosította az állványzat egy részét, amely hamarosan elbontásra kerül, és átszállítják egy másik helyszínre. A templom folyamatosan látogatható, a vendégkönyvünk mutatja, ha kevesebben is, mint korábban, de azért érkeznek látogatók. A szentmisék a megszokott rendben, a járványügyi helyzet előírásai szerint kerülnek bemutatásra.

 

- Templomunk kedvelt az átutazók, a turisták körében. A hozzáértők igen nagyra becsülik a benne található freskókat, melyeket a híres ifj. Dorffmeister István készített és később Storno Ferenc újított meg. Aki teheti, csodálja meg ezeket! Mi, csesztregiek is büszkék vagyunk templomunkra, s arra, hogy az itt szolgálatot teljesítő plébánosok, s az egyházközség jó állapotban őrizte meg az utókor számára, persze egy ilyen korú templomon szinte mindig van mit renoválni. Csesztreget túlnyomó részt katolikusok lakják, így, a műemlék jellegén túl az egyházi, vallási szerepe is nagyon fontos, az egyházi szertartásokon, miséken mindig szép számmal és szívesen vesznek részt a hívek. Településünk vezetésének kifejezetten jó a kapcsolata az egyházközösséggel, Páli Zoltán plébánossal, éppen ezért, amiben segíteni tudjuk egymást, azt meg is tesszük – mondja Bedő Róbert polgármester.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában