A katolikus szentélyekbe várják a híveket, de a tűzgyújtás és a körmenet is elmarad

Nem nyitják ki a protestáns templomokat

A református zsinat elnökségi tanácsa úgy határozott – a három héttel ezelőtt életbe léptetett zárás után -, hogy továbbra is szünetel minden gyülekezeti alkalom. A személyes találkozást ellehetetlenítette a vírus, és életveszély forrásává tette, szögezi le a dokumentum, amelynek aláírói között találjuk Steinbach Józsefet, a Dunántúl püspökét és Nemes Pált, az egyházkerület kanizsai főgondnokát, világi alelnökét.

A református vezetők úgy fogalmaztak, „A halálon is győztes Jézus Krisztushoz fohászkodunk énekünk szavával: Védelmezzed a te kicsiny bárkádat! Benned bízik a te küzdő egyházad; Te szent véred érette kiontottad: Elmerülni ne hagyd, ha megváltottad!”

A zsinat vezetői azt kérték a gyülekezetektől, hogy lehetőségeikhez mérten a húsvéti ünnepkör istentiszteleteit digitális eszközök segítségével tartsák meg, aminek már kialakult gyakorlata van Zala megyében is. A nyitás lehetséges időpontjáról a járványhelyzet alakulását és a kormányzati intézkedéseket figyelembe véve hoz majd döntést a református egyház vezető testülete.

Az evangélikus egyház püspöki tanácsa a virágvasárnapra kiadott körlevelében tudatta, néhány hétig még fenntartják a korlátozást, mert a járványügyi mutatószámok még mindig nem kedvezőek.

Az idei nagyhét ugyanúgy csendes lesz, mint a tavalyi, folytatódik a gyülekezet nélkül közvetített istentiszteletek, elmaradó húsvéthajnali keresztelések és konfirmációk sora, írta dr. Fabiny Tamás elnök-püspök, illetve Kondor Péter és Szemerei János püspök. Úgy folytatták: az eddigi gyakorlat – a nyomtatott igehirdetések, online alkalmak, házi áhítatok – kibővíthető az egyházzene csúcspontjaként emlegetett passiók hallgatásával.

„E furcsa év sajátos lehetőséget ad arra, hogy bár most nem a megszokott gyülekezeti szinten, de szűk családi közösségben megvalljuk és megéljük Krisztushoz tartozásunkat. Isten ajándékának tartjuk, hogy van már vakcina, folyamatban vannak az oltások, ami reményt ad arra, hogy a vírus visszaszorítása belátható időn belül megtörténik. A betegekért, az értük küzdőkért, a gyászolókért imádkozva feltámadott Urunk szeretetébe ajánljuk testvéreinket, gyülekezeteinket, intézményeinket” – zárult az evangélikus körlevél.

A katolikus templomok nem zárnak be

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megerősítette március 5-i határozatát, amely szerint „a koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk”. A friss döntésben ugyanakkor a főpapok hangsúlyozták, nyilvános istentiszteletek csak a hatósági kijárási és egyéb korlátozásokkal összhangban végezhetőek, s felelősen és körültekintően kell eljárni, figyelembe véve a járványügyi előírásokat, különös tekintettel a fertőtlenítőszerek használatára, a maszk viselésére és a védőtávolság megtartására.

Az MKPK arról is határozott, a húsvéti szertartások az egyházmegyei rendelkezésekkel összhangban végezhetőek, a vatikáni Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció tavaly kiadott dekrétumának megfelelően, amely idén is érvényes.

A rendelkezés szerint nagycsütörtökön, a helyzet függvényében, a székesegyházakban és a plébániatemplomokban a papok koncelebrálhatják az utolsó vacsora emlékmiséjét, ugyanakkor kivételesen minden pap engedélyt kap arra, hogy ezen a napon nép nélkül is bemutasson misét. A liturgia végén elmarad az oltáriszentség átvitele, azt továbbra is a tabernákulumban kell őrizni.

Nagypénteken, Urunk szenvedésének napján az egyetemes könyörgésekben külön megemlékeznek majd a betegekről, a halottakról, és mindazokról, akik gyászolnak. Húsvét vigíliáján, vagyis nagyszombaton a tűzszentelés és a körmenet egyaránt elmarad.

A dekrétum szerint azok, akik nem tudnak csatlakozni a templomi szertartáshoz, a húsvétvasárnapra előírt olvasmányos imaórát végezhetik ezen az estén.

Mindezen túlmenően a Veszprémi Főegyházmegye (Zalából például a nyugat-balatoni térség tartozik ide) külön szabályzatot is alkotott. Udvardy György érsek úgy döntött, azokban a templomokban, ahol a személyek közötti védőtávolságot nem tudják megtartani, ne legyen nyilvános istentisztelet. Emiatt is érvényben marad a vasárnapi szentmisén való részvétel alóli főpásztori felmentés.

„Az időseket, betegeket, az őket gondozókat, ápolókat, a velük egy háztartásban élőket arra kérjük, hogy a fertőzés elkerülése érdekében ne vegyenek részt a szertartásokon. Ők otthonukban imádkozzanak, illetve kapcsolódjanak be a közösségi média eszközei segítségével a miseközvetítésekbe”, írta Udvardy György, majd részletesen sorolta a biztonsági követelményeket a maszkhasználattól a fertőtlenítésig.

Azt kérte, a szentgyónás továbbra se zárt gyóntatószékben történjen, hanem levegős, nagyobb helyiségben, kápolnában, illetve amennyiben az időjárás alkalmas erre, szabadtéren. A főpásztor felhatalmazást adott az egyházmegye áldozópapjainak, hogy a húsvéti gyónás elvégzésére kijelölt időszakban, egészen Szentháromság vasárnapjáig, május 30-ig, amennyiben szükséges, általános feloldozásban részesítsék azokat, akik ezt megfelelő előkészület után kérik. Ám ebben az esetben is szükséges a szilárd elhatározás, hogy a súlyos bűnöket fülgyónásban is mielőbb megvallják.

Az egyházmegyében a kijárási korlátozás miatt az esti szertartások legkésőbb 18 órakor elkezdődnek, rendelkezett a veszprémi érsek, aki azt kívánta üzenete végén, hogy „a nagyheti szertartásokon való személyes, vagy online módon történő részvételünk segítsen mindnyájunkat abban, hogy Krisztus Urunk szenvedésének és feltámadásának húsvéti misztériumát átélve és abból merítve szüntelenül a remény hordozói lehessünk környezetünkben”.

A Zalában szintén jelenlévő Szombathelyi és Kaposvári Egyházmegye lapzártánkig nem tett közzé az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció dekrétumait kiegészítő rendelkezést.