Zalában is találkozhatunk az év madarával, a cigánycsukkal

Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa mondta mindezt lapunknak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület éves internetes szavazásának győzteséről. Azt is kiemelte: a cigánycsuknak több elnevezése – cigány csaláncsúcs, cigánygébics, csaláncsattogó, fekete stiglinc – ismert, ezek a néhai természettudós és zoológus Herman Ottó leírásában is olvashatók.

– A cigánycsuk a mezei verébnél kisebb, de díszesebb madár – magyarázta Lelkes András. – A hím a párzási időszakban nászruhát ölt, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, nyakfoltja széles, szárnycsíkja keskeny, farkcsíkja pedig fehér. Vonuló faj, a telet a mediterrán területeken tölti, de már február végén, március elején visszatér. Többnyire a hagyományos szántóföldek melletti sík, bokros-gazos területeken, csatornaszéleken fordul elő. Rovar­evő, pókokból, hernyókból és apró rovarokból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve, a talajon fogja meg.

A természetvédelmi őr hozzátette: a cigánycsuk a másik két jelölttel – kis őrgé­bics és sordély – együtt azon fajok közé tartozik, amelyek magyarországi állománya az utóbbi években jelentősen megcsappant, jelölésükkel éppen erre a problémára kívánta az egyesület felhívni a figyelmet. A madár hazai populációjának csökkenése abból adódik, hogy a nagyüzemi monokultúrás földművelés miatt élőhelye visszaszorult, a növényvédő szerek használata miatt pedig a táplálékát jelentő rovarok kipusztulnak.