2021.01.27. 12:45
Páratlanul értékes kard került elő Kollátszegen
Még december közepén egy Magyarországon páratlan Karoling-, vagy más néven viking kard került elő a Mura árterében végzett gépi földmunka során.
Képünkön dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója, Balogh László polgármester, dr. Ljubomir Kolarek, Prelog/Perlak polgármestere és dr. Koósz Attila, Horvátország magyarországi tiszteletbeli konzulja a frank karddal
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
A sóderes rétegből származó, a szakemberek szerint felbecsülhetetlen eszmei értékű leletet megtalálói beszolgáltatták a nagykanizsai Thúry György Múzeumnak. Ugyanilyen lelet hazánkban még nem került elő, viszont a horvátországi Perlak közelében igen, még hozzá 1974-ben, a Dráva közelében. (Az a kard a csáktornyai múzeumban látható.) A Murakeresztúrhoz tartozó kollátszegi településrész határában felszínre jött páratlanul jelentős Karoling kardot ma délelőtt a sajtónak is bemutatták a nagykanizsai városházán.
Az eseményen házigazdaként Balogh László polgármester köszöntötte a megjelenteket, dr. Száraz Csillát, a helyi Thúry György Múzeum igazgatóját, dr. Ljubomir Kolareket, Prelog/Perlak város polgármesterét, országgyűlési képviselőt, kollégáit, Željko Poredoš-t és Željko Šokač-ot, valamint dr. Koósz Attilát. a Horvát Köztársaság magyarországi tiszteletbeli konzulját. A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: a dél-zalai térségben fellelt kard a két nemzet, horvát és magyar közötti együttműködés szimbóluma.
Dr. Koósz Attila arról beszélt: nagy öröm számára, hogy ezt a rendkívül értékes lelet a szülőföldjén, Kollátszegen került elő.
Dr. Ljubomir Kollarek szintén a népek közti összekötő kapocsként beszélt a kardról, s párhuzamba állította a Murakeresztúr és Kotoriba közé, a Murára tervezett közúti híddal, mely szintén ilyen jelkép lesz, ha megépül. Kijelentette, országgyűlési képviselőként mindent megtesz azért, hogy erre mihamarabb sor kerüljön.
Ezt követően dr. Száraz Csilla bemutatta a leletet. Mint elmondta: elképzelhető, hogy a kardot anno gazdájával együtt helyezték sírba, de az sem kizárt, hogy a kard tulajdonosa a Mura gázlóján akart átkelni, ám az ár elsodorta és hogy könnyebben tudjon úszni, megszabadult fegyverétől. A Karoling kard elterjedése széleskörű, Skandináviától Dalmáciáig és Írországtól a Baltikumig találtak ilyet. A kardtípus volt a frank lovaskatonák tipikus fegyvere, melynek pengéje úgynevezett damaszkuszi acél, ami azt jelenti, hogy három rétegből dolgozták össze. Ez nagyobb hajlékonyságot biztosított és kevésbé törött el a penge, ami egy csatában nem volt utolsó szempont.
- A kollátszegi kard markolatgombján és keresztvasán látható fényes felület aranyozás, vagy sárgaréz bevonat maradványa, a markolat gerezdjeit pedig arany-, vagy sárgaréz gyöngydrót választja el egymástól – magyarázta dr. Száraz Csilla. – Most úgy véljük, hogy a kard viselője a Mosaburg-i, a Zalavár-várszigeti kelet frank grófság szolgálatában álló lovaskatona lehetett a 9. század közepén. A kard (melynek pengéjén egy bevésett jeruzsálemi kereszt is látható) szakértői vizsgálata már megkezdődött, a restaurálását pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban végzik majd. Ha mindez lezárul, a kardot kiállításon mutatjuk be a nagyközönségnek a Thúry György Múzeumban.