bolygóegyüttállás

2020.12.20. 13:00

Betlehemi csillag – Misztikum és tudomány találkozása

A téli napfordulón idén érdekes égi jelenség mutatja magát, ugyanis december 21-én kora este ritka bolygóegyüttállást láthatunk. Vajon ez volt a Betlehemi csillag? Erről kérdeztük Bánfalvi Péter amatőr csillagászt.

Mozsár Eszter

Ágoston Zsolt fotója Zalaegerszeg-Jánkahegyről december 14-én 16 óra 55 perckor.

Hetek óta elárasztotta a médiát és a közösségi oldalakat a hír, miszerint 800 év után újra feltűnik a Jézus eljövetelét jelző egykori látványosság. Bár sokak szerint a vallás és a tudomány külön utakon jár, ám sok istenfélő tudós élt, él közöttünk. Említhetjük dr. Kulin György professzort, csillagászt, számos kisbolygó felfedezőjét. Ami biztos, hogy hétfőn szoros együttállásban mutatkozik meg a Jupiter és Szaturnusz óriásbolygó a délnyugati égbolton. Szabad szemmel csak látszólag lesznek egymás mellett, a valóságban ugyanis 733 millió kilométer abban az időintervallumban a távolságuk.

- Nem tudjuk száz százalékos biztonsággal kijelenteni, hogy ez a ritka égi jelenség mutatta Jézus születését kétezer éve, de elképzelhető – tájékoztat Bánfalvi Péter, a TIT ismeretterjesztő egyesület elnöke. – Valószínűleg a keresztény időszámítás kezdete is későbbre tehető, ugyanis i. e. 4. és 6. körül láthatták elődeink ezeket a ritka csillagászati eseményeket. A mai modern csillagászati programokkal le tudjuk modellezni mindezt, i. e. 6-ban ez a két bolygó nagyon közel látszott egymáshoz. Sokáig úgy gondolták, hogy üstökös suhanhatott át akkor az égen, ám erről a korabeli római, japán és koreai csillagászati megfigyelésekben nem találunk utalást. Ha belegondolunk, hogy Kepler annak idején az 1600-as években szabad szemmel, modern gépek nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett, amit a napkeleti bölcsek láttak, akkor le a kalappal előtte. Az ógörög nyelven íródott bibliai részlet „vándorcsillagra”, azaz bolygóra utal, tehát ez sem az üstököst erősíti.

Bánfalvi Péter a hétfői állapotról a Stellárium planetárium programmal készített modellezést.

 

Az észlelést sok minden befolyásolja, reménykedjünk a tiszta időben. Az amatőr csillagász azt javasolja, hogy négy óra után már keressünk magasabb helyet és nézzünk bele a távcsőbe. A Jupiter 18 óra 14 perckor, a Szaturnusz egy perccel később nyugszik, így derült időben és jó horizont esetén szerencsésen megpillanthatjuk a ritka égi jelenséget ebben a szűk két órában.

Cikkünk végén a zalaegerszegi Vega Csillagászati Egyesület tagjainak fotói, észlelései láthatók.

Paragi Zsolt és Budai Beáta észlelése Hollandiából december 16-án.
Csizmadia Szilárd Berlinből küldött fényképet, ami december 19-én készült.
Ágoston Zsolt fotója Zalaegerszeg-Jánkahegyről december 14-én 16 óra 55 perckor.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában