Alakjukkal, illatukkal hódítanak a fenyőfák – Itt a karácsonyfaszezon Zalában!

Mint azt Babics István erdőművelési előadótól megtudtuk: a Surdi Díszfaiskolában 13,7, a Bajcsai Csemetekertben pedig 60 hektáron folyik dísznövény-, benne fenyő-, illetve erdészeticsemete-előállítás.

Surdon a faiskolában, amelyet Petrizilka (Pagony) Károly, a Zichy grófok erdésze alapított a 20. század elején, a fenyőnevelésnek már közel százéves hagyománya van. Petrizilka Károly a világ minden részéről gyűjtötte a különböző fenyőfajok és változatok magjait, s a kertben ültette el őket. 1946-ban már 77 fajt mutattak ki a leltárban. Jelenleg a fóliaházakban fenyőcsemeték díszlenek, az alsó kertben konténeres, az alsó kert egy részén és a felső kertben pedig földlabdás növények nevelése folyik.

– Erdészeteink karácsonyfatelepein húsz hektáron nevelünk karácsonyfának luc-, ezüst- és nordmannfenyőt – bocsátotta előre Babics István. – Karácsonyfát csak karácsonyfatelepen nevelünk, a közhiedelemmel ellentétben erdőből nem vágunk ki fát karácsonyfának, ezt szeretném hangsúlyozni. A csemetekertjeinkben nevelt kis fenyőcsemetéket iskolázás és újabb, körülbelül két évig tartó továbbnevelés, majd gyökérvisszavágás után karácsony­fatelepbe ültetjük ki. A kiültetést hálózatban, ahogy mondani szokták, kötésben végezzük, mert így évekig biztosított a leendő karácsonyfák megfelelő növőtere. Fafajtól függően öt-tíz évig gondozzuk, ápoljuk a fákat, amíg elérik a kívánt méretet.

Babics István azt is jelezte: a Zalaerdő Zrt. karácsonyfatelepein körülbelül 100 ezer darab, hozzávetőleg 70 ezer folyóméternyi karácsonyfa található folyamatosan. – Általában minden évben november 20-a a szabvány szerinti karácsonyfa-kitermelés kezdete, de mi mindig később kezdjük el a munkát, hogy karácsonyfáink tartósak maradjanak a lakásokban – folytatta a szakember. – A legkeresettebb a nordmann és a luc, utóbbit elsősorban azok vásárolják, akik kedvelik különleges illatát. Az ezüstfenyőt jellemzően olyan otthonokba vásárolják, ahol már nincs kisgyermek, mert tűlevelei igen merevek, szúrósak. A nordmann- és az ezüstfenyő kevésbé érzékeny a lakás klimatikus viszonyai­ra, mint a lucfenyő, de nyilván ezek is rosszul viselik, ha fűtőtest mellé kerülnek. Azt pedig mindegyik faj nehezen tűri, ha hideg helyről hirtelen viszik be a meleg szobába, és fordítva.

Babics Istvántól azt is megtudtuk: a legerősebb, narancshoz hasonló illata a duglász­fenyőnek van, de ezt a fajt már nemigen termeli senki, mert egy gombabetegség bizonytalanná teszi az előállítását. Ezt követi a sorban a luc; kevésbé illatos az ezüst- és a nordmannfenyő, amelyek elsősorban alakjukkal, kinézetükkel hódítanak.