Harmadik éve működik hatékonyan a jégkármérséklő rendszer

A NAK tájékoztatásából kiderül, hogy a jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, így hosszú távra biztosítja a működtetést.

Sabján Krisztián, a NAK megyei elnöke kiemelte, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat.

Immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen a rendszer működésével, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint a rendszer használata nélkül.

-Zala Megyében összesen 6 automata 36 manuális talajgenerátor működik. A védekezési időszak az idei évben is április 15. és szeptember 30. közé esett. Megyénkben a generátorok 39 nap volt bekapcsolva, ami 6369 óra működési időt jelent. A jégesőkár idén 196 hektárnyi területet érintett, ami arányosítva az összes bejelentett kárhoz képestez 7,7 %. Villámdarabszámokat is mérnek, ami ebben az időszakban több mint 36000 villámlást jelent – összegzett Sabján Krisztián.

Mivel mindenről statisztikát vezetnek a központban, az összes bejelentésről, használatról és a generátorkezelő reakcióról, ezekből kiderül, hogy a megyében Gödörházi Norbert működtette a legjobban a talajgenerátort. A NAK egy oklevéllel ismerte el a gépkezelő munkáját, aki Zalalövőn, a rendszer elindulása óta kezeli a műhelye területén elhelyezett talajgenerátort.