Az emlékezés kötelesség és szolgálat: emléktáblát avattak Keszthelyen

1940-ben, a világtörténelem egyik legbrutálisabb mészárlásában több mint 22 ezer védtelen, fogságban lévő katonatisztet gyilkoltak meg katyńi erdőben. A vérengzés áldozataira emlékezve avattak emléktáblát Keszthelyen. Nagy Bálint polgármester idézte fel a tömegmészárlás történelmi tényeit és szólt az az áldozatok emléke előtti tisztelgés fontosságáról. Dr. Jerzy Snopek a Lengyel Köztársaság nagykövete nem tudott részt venni az eseményen, gondolatait dr. Cséby Géza tiszteletbeli konzul osztotta meg a hallgatósággal.

- Szovjetuniótól mint kommunista nagyhatalomtól való évtizedeken át tartó alapvető politikai függés idejében a „Katiny” szót tilos volt kiejteni, tartalmát pedig megmásították, elhazudták. Majd csak 1990. április 13. után, amikor a Szovjetunió utolsó vezetője: Mihail Gorbacsov beismerte, hogy a lengyel értelmiség 15 ezer képviselőjének vértanúhalála a szovjetek műve volt, akkor tárult fel az igazság 1940 tavaszának tragikus eseményeiről -hangzott el a Németh János szobrászművész alkotta emléktábla avatóünnepségén. A mű a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával készült el. A kuratórium elnöke is írásban küldte el gondolatatit. Úgy fogalmazott: „az emlékezés képessége és ereje az egyénhez hasonlóan a nemzet életében is döntő jelentőséggel bír. Az emlékezés kötelesség és szolgálat is egyben, amely az utódokra hárul. Ma példát mutatunk a következő nemzedékeknek, bízva abban, hogy értékelni és éltetni fogják örökségünket.” Az emléktáblát dr. Udvardy György veszprémi érsek áldotta meg.